Boldogan kezdte az óvodát, de most egész nap sírt. Mit tehetnék?
Lányom februárban kezdte az ovit, előtte nem járt bölcsibe. Beszoktatni kb nem is kellett, rögtön lett egy kis barátnője, rohant befele minden reggel oviba. Múlthéten azonban elkezdett sírni ebédnél, azt mondja, hogy mondogatják neki, hogy egyen, kóstolja meg, finom, stb. Sosem volt egy nagy evő, pár falatokkal elvan, gyümölcsöt nagyon szereti, de jó húsban van, nem vékony. Úgy érzem, hogy mivel ez egy új helyzet neki, ahol más szabályok vannak, jobban be kell tartani a szabályokat, úgy gondolja, hogy kényszer az evés, neki muszáj bent enni, ahogy pl muszáj neki a széket betolni, elpakolni mindig mindent, stb. Nyilván itthon is vannak szabályok, de az más. A gyerekek is mondogatják neki, hogy finom, kóstolja meg, meg a nevelők is, és hiába nem akarnak rosszat, ez így sok neki. Erre jött rá, hogy egy másik kisgyereknek mondták a nevelők hogy ha nem viselkedik visszaviszik a bölcsibe, de csak viccből, és ezt is magára vette, egész hétvégén ezen szomorkodott, hogy őt ne vigyék el bölcsibe. Előző héten az ebédet leszámítva nagyon jól elvolt játszott, na de ezen a héten mélyzuhanásba kezdtünk. Hétfőn már nem akart menni, pedig előtte úgy kelt, hogy kb kiugrott az ágyból, hogy mehet-e oviba. Hétfőn nem vittem, bementem beszélgetni a nevelőkkel, hogy mit kellene, hogy kellene, ne adjanak neki enni, ha nem kér, pár falatot sem, érjük el, hogy úgy érezze, nem kényszer, hanem van választása. Itthonra vettünk matricát, amit gyűjthet meglepiért ha ügyes bent. Plusz megbeszéltem velük ezt a bölcsis dolgot is. Tudja a lányom, hogy beszéltem az ovónőkkel, megbeszéltük, hogy kedden megy oviba. Reggel felkelt, el is indultunk, de amint leparkoltunk, elsírta magát, és onnantól konkrétan egész nap zokogott értem. Az öltözőből ment ki, rángatott engem is, hogy menjünk haza. Kint ültem, végig hallottam mi van bent, próbálták terelni, nyugtatni, puszi, ölelés, minden, a kis barátja is próbálta, de semmi nem használt. Végül ebéd előtt elhoztam, mert kb fél órával előtte sikerült megnyugodnia, és úgy látták a nevelők, hogy jobb, ha nem stresszeljük be még az ebéddel újra. Kijött mondta, hogy a végén jól erezte magát, picit sírt de kisírta magát es most jobb neki. Egész délután jókedvű volt, mintha mi sem történt volna, de most este alvásnál újra pityergett hogy nem akar menni.
A szívem szakad meg, nem tudom, mitévő legyek most. Az oké, hogy sírnak elválásnál,na de egész nap...?
Félek, hogy a bizalma is sérül felém.
Vannak érzéketlen gyerekek, akikről minden lepereg, meg vannak olyanok is, akiket egyegy dolog mélyebben érint.
Szerencsére kaptam normális választ, segítséget üzenetben olyantól, aki tudta értelmezni amit írok. Köszi mindenkinek, mindenből tanul az ember...
válasza:Nyilván nem egyforma két gyerek, egyértelmű, de ilyen kicsik még a szülői viselkedést veszik alapul, sokszor látom az 5 éves lányomat, hogy a hirtelen stresszt ugyanugy kezeli mint én (pánikol) , tudom jól magamról, ha valami rossz ér vagy egy apró vita valakivel vagy akármi elkezdek idegeskedni, jajgatni, párszor a lányom is látta és teljesen ugyanígy reagál a stresszre, mintha egy tükörbe néznék. Próbálok én is ezen változtatni, mert ez nem jó technika. Vagy pl legutóbb elhagytam a többszázezres karkötőm, mint az őrült kerestem, többször mondtam hol van, úristen, hova tettem stb (végül meglett, ezt végig nézte a gyerek) pár hétre rá eltűnt valami lego figurája, ugyanígy kereste mint én pánikol a úristen hova tettem és fel le rohangált, mint én. Úgy másolnak minket hogy hihetetlen. Ha te ezen a bölcsis beszóláson nevettél volna egy jót, lehet ő is viccnek vette volna, és nevetett volna rajta, nem napokig szomorkodik. Az evésre én nem azt mondtam volna, hogy akkor ne adjanak neki enni hanem mondtam volna hogy képzeld mikor én ovis voltam imádtam ott a kaját, mindent megettünk, kivéve a sütőtököt, azt egyszer a zsebembe dugtam és hazacsempésztem vagy valami vicceset és téma lezárva.
Nincsenek érzéketlen gyerekek amúgy, hacsak nem valami fejlődési rendellenesség, minden gyerek sír, hisztizik, fél valamitől stb, nincs kivétel, csak a környezet hozzáállásától függ, hogy ezeket a gyerek hogy dolgozza fel.
Ezeken az itteni válaszokon mi nem volt segítség vagy normális válasz amúgy? Azt el tudod mondani megsértődés nélkül, mint felnőtt a felnőttnek?
válasza:Kérlek oszd meg akkor velünk milyen segítséget kaptál, mit kell tenni. Gondolom nem titok. Mi is hagy tanuljunk akkor, hátha tudom másképp kezelni az érzéketlen gyerekem sírásait, hisztijeit, félelmeit.
20-as vagyok
Nem irónia, tényleg érdekel
válasza:Én inkább magad felé fordítanám a dolgot, képzeld magad a gyerek helyzetébe, én sokszor ezt csinálom, átültetem a gyerekem helyzetét az enyémbe és olyan szemmel nézem.
Képzeld el hogy új munkahelyre mész, eleinte tetszik, lazaság van még, ismerkedés. Aztán első hét után leültetnek, hogy mostmàr azért dolgozzál, de nehezen haladsz, nem érted a munkafolyamatokat, a kollegáid kedvesek, segítenek, a főnököd kedves, segítőkész.
Hazamész, elmeséled a férjednek,ki vagy borulva.
2 féle reakciót adhat a férjed:
1. Azt mondja semmi gond, tök szuper hogy ilyen segítőkészek, ez egy nagyon jó lehetőségnek tűnik, ne parázd túl, tudsz tanulni új dolgokat, épp rád is fér egy kis újdonság pár hét és minden oké lesz, csak menj és csináld, alakul, ne is törődj a nehézségekkel, csak
az adott napon ami történik hozd ki belőle a legjobbat. Csináld amit a többiek, aztán minden oké lesz
2. Nekiáll pánikolni, elvisz ő dolgozni, toporog a munkahelyed előtt, ebédszünetkor inkább hazavisz és elkéreckedsz mert ki vagy borulva, beszél a főnökkel hogy ez így nem lesz jó,változtassanak, amit veled is közöl (tehát érzed hogy most valami nagy gond van meg probléma) és elkezded azt a munkahelyef rossznak érezni, hiszen a férjed is azt mondja, hogy ez gáz, kivetet veled inkább egy nap szabit, hogy kiheverhesd.
Sarkítva, de érted gondolom.
válasza:21, csak kibújt a szög a zsákból. Hogy utalom az ilyen passzív agresszív anyukatársakat. Ha az en gyerekem nem vesz magára minden szrt, akkor őrola minden lepereg meg érzeketlen, a tied bezzeg, aki nem tud megbékelni azzal, hogy étellel kínalják, van rendben. Miközben a valaszok arról szóltak, hogy TE VAGY AZ OKA, hogy a gyerek nem tud megnyugodni. De ez lehetetlen nyilván, hiszen te tökéletes szülő vagy.
Igazán megoszthatnád velünk amúgy, mi volt az a szuper megoldás, amit privatban kaptál, hadd tanuljunk mi kis érzéketlen szörnyetegek érzéketlen anyái.
válasza: válasza:Dehogy kapott, ritka olyan kérdés ahol minden válaszoló egyet ért :D
Csak szegény gyerekét sajnálom de ez van.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!