Az óvodában egy nap hány foglalkozás van?

Nálunk heti témák voltak és 4 napra jutott 1-1 irányított foglalkozás a téma feldolgozására (az 5. nap a torna volt a "kötelező").

Hétfőn torna, kedden "kirándulás" a témának megfelelően (évszakkal kapcsolatban park vagy erdő, egészség héten gyógyszertár, állatorvosi rendelő, gyümölcs-zöldség héten piac, stb.) Szerdán kézműves foglalkozás, csütörtökön ènek-zene, pénteken mese dramatizálás.

Két fontos szempont szerint válaszonék.

Különböző felbontású óvodai ütemtervek léteznek: heti, havi és éves jellemző. Az évesben átfogó terv látható oly módon, amely minden irányú fejlesztést lefed az adott korosztályra (vegyes életkorú csoport esetén minden korcsoportra), a havi elsősorban az adott évszakra fókuszál tematikailag, a heti pedig konkrétabb fejlesztési tervet tartalmaz, adott esetben -az általános fejlesztések mellett- sajátos, akár egyszeri esetmény pl látogatásokat (bábszínház, zenei rendezvény stb).

Másfelől a magyaországi óvodában indirekt fejlesztés folyik, ezért össze se hasonlítható az iskolai tanórák egymásutániságával.

Ehelyett egymásba ágyazott tevékenységek folynak, melyekben NEM kötelező részt vennie a gyerekeknek, hanem a pedagógus által vezetett, irányított tevékenységbe kedv szerint lehet beállni, de -kutatásokból tudjuk- aki nem áll be, arra is hat, mivel az óvodások figyelme is indirekt, és a tudatalattiba az is beépül, amin nem részt vesz, csupán hallgatja és néha odanéz - tipikus példa a körjátékozás, melybe beáll és tudja a játékot olyan gyerek is, aki addig csupán hallgatta és néha odapislantott!

(Általában csak a heti tornatermi fejelsztés a muszáj, lehetőség szerint)

Az egymásba ágyazott tevékenység -ilyen értelemben- azt jelenti, hogy az ütemtervet KIINDULÓPONTKÉNT figyelembe veszi a pedagógus, attól részben indokolt eltérni a csoport illetve a konlrét óvodás gyermekek aktuális hangulatától, hozzáállásától, aktuális képességeitől függően, és asszociációs, valamint rögtönző jelleggel az egyik fejlesztési területbe bevonásra kerülnek más fejlesztési területek.

PÉLDA: a adott ütemterv irányozza történetesen, mondjuk, hogy a tavasz legyen a tematika, valamint a vízi állatok, és fejlesztés vonatkozásában, mondjuk, kiscsoportosok számára a három szolmizációs hangból álló dalokhoz szoktatás, a kéthangosakat követően. Így összevonható pl a három szolm.hangból álló "Kis kacsa fürdik" a tavasszal és a vízi élőlényekkel tematikailag, tevékenységi kör tekintetévben akár a gyumzásással, rajzolással (vizuális tevékenységekkel), a gyerekek rajzolhatnak kacsákat, vagy gyurmából elkészíthetik.

Ez tehát egymásba fonódó is, tematikai szintén, ugyanakkor adott irányú képesség fejelsztéséről is szól (kéthangosak után a háromhangos dalok).

Vagy nagycsoportosoknak: pl nyár és utazás a tematika, és hogy mit csinálsz, ha mentek a nagyihoz nyáron. Képességfejlesztés pedig lehet pl a koordinációs testi képességek.

Ez esetben pl lehet olyan játékot rögtötönözni, hogy elképzeljék a gyerekek, a nagyinál vannak, ahol (fiktív) lepkéket kergetnek, mégpedig lassan, lábujjhegyen lépdelve magastartásban a karjaikkal, és amikor a pedagógus váratlanul tapsol, a lepkék hirtelen az ellentétes irányba repülnek (irányt váltanak), és szabályjáték lévén tilos egymához érniük, mert szabály szerint attól messze elröppennének a lepkék. A cél: minél tovább kergetni a lepkét, szabály szerint essen ki az a gyermek, aki tapsra nem vált hirtelen ellentétes irányú futásra úgy, hogy ne ütközzön bele a másik gyermekbe, vagy pusztán ha egymáshoz ér két, vagy több gyermek, ők kiesnek a játékból.

A koordinációs készség ezáltal is fejleszthető, lévén hirtelen kell megállniuk, váratlanul, tapsra, és irányt váltaniuk, közben egymásra ügyelniük.

Ezt lehet variálni ezer féle módon, pl minden másik gyermek kék színű sapkát kap, a többi sárgát, pl a sárkák a pillangók, a többi a kergető, de tapsra hirtelen szerepet cserélnek, viszont továbbra is hirtelen az ellentétes irányba kell lábujjhegyen lépdelniük.

Aki nem áll be, az játszhat mást közben. Az is látni-hallani fogja, a többiek mit játszanak a pedaógógussal.

Ez a játákpélda sok irányban fejelszt, pl a szocviális készésget is fejleszti, hiszen saját magára is kell ügyelnie a gyermeknek, és a többiekre is, mert akik egymáshoz érnek, mindketten kiesnek.

De a kérdés tekitnetében a lényeg az adott fejlesztési szempontok és tematikák EGYMÁSBA ÁGYAZÁSA, pl egyazon játékon belül, illetve asszociatve (egyik tevékenységból egy másikra asszociálva, pl a kacsák rajzolására elhet asszociálni kacsás dalokra és énekelni.)