Egy nagyon akaratos, makacs 4 évessel, hgy juttok dülőre?

Bírom az olyan szülőket,mint a 7es válaszoló.

Zsigerből kiváló szülő,mert ő a felnőtt.

Bravo, mintha mindig ezt csinálta vna és még ki is oktatja a másikat, mert már pedig a felnőtt az felnőtt és nevelni kell.

Nagyjabol egyetertek a #2essel de tapasztalatbol mondom h van olyan akaratos gyerek aki nem azert akaratos, mert nem huztak meg idoben a hatarokat, hanem mert ilyen a termeszete. Erre jon meg a dackorszak, majd a hormonok a pubertaskorban, nem egyszeru.

Videom van rola ahogy a 14hos dirigal(na) h anya, rajzol, fat es nyujtja h csinaljam es nem tagit es pukkadozik h en szepen keres nelkul nem teszem meg neki. Most 8eves de meg mindig ugy gondolja h o a fonok (ferjem es en is nagyon hatarozottak vagyunk es minden hisztit csirajaban elfojtunk, szo nincs arrol h elkapattuk, sot itt nem volt engedve h megcsapjon es megharapjon) de a gyerek meg mindig probalkozik h a dolgok ugy es csak ugy legyenek ahogy o akarja. Ertem en h ugy biztonsagos neki ha ugy tortenik ahogy o akarja es ismeri, de minimalis rugalmassagot es kivancsisagot muszaj belenevelnunk, na meg empatiat masok fele, turelmet. De soha nem lesz egy szelid, simulekony szemelyiseg, ez mar biztos.

Orditozasrol en is lebeszelnelek. Szeliden es kihangsulyozva h hisztivel itt semmire nem megy es meg kell tanitani kommunikalni, targyalni, kifejezni h mit szeretne ugy h figyelembe veszi h a masik fel mit szeretne.

Hosszu evek tanulasi folyamata ez a szulonek is, kitartas!

Ja persze.. Mert ha valakinek "jó evő, jó alvó, jó természetű" a gyereke abban a szülőnek az ég világon semmi munkája nincs.. Te milyen okos vagy!

Bizony, hogy fontos a szülő hozzáállása, akkor nem feltétlenül jutnak el ilyen kérdésig, mint te kérdező.

Én megértelek. Enyém egy nagyon nyugodt totyogó volt, a dackorszak aztán durván beütött. Most 5 éves és sokkal könnyebb megint.

És nem, nem hagytam, hogy az legyen, amit ő akar.

Szerintem alapvetően biztosan jól csinálod, ha nem engedsz. Tudom, hogy ez szélmalomharcnak tűnik, de meglesz az eredménye majd. Üvöltözni felesleges, jól érzed. Tartasd be a a szabályokat, és közben gondolj arra, hogy most tanulja meg kezelni a saját akaratát, ha kitartasz, egészségesen fejlődik, képes lesz majd közösségekbe beilleszkedni, de ugyanakkor önmagát érvényesíteni is.

14es, a válaszodból is látszik hogy akinek nyugodt gyereke van annak fogalma sincs arról milyen egy igazán makacs, akaratos gyerek.

Az enyém következetesen, szigorral van nevelve mégis képes levágni fél pillanat alatt egy komplett ördögűzést a bolt közepén ha nem kapja meg amit akar.

Én is ilyen voltam, nem lepett meg hogy ezt örökölte.

De ha gondolod kölcsönadom pár napra hogy lásd a különbséget és azt hogy a "csak a szülő parancsol" elv nem biztos hogy működik.

Kedves okos 7-es.

Ikreim vannak, ugyanúgy neveljük őket a kezdetektől. Nincs kivételezés. Egyikőjük jobban szót fogad, alig van hisztije, ellentétben a testvérével. Tűz és víz a kettő. Akkor ugyan mondd már meg, mi az oka ennek ha nem a gyerekek saját/egyéni természete?!

11, 18 meg a többi kötözködő !

Nem vagyok kiválló szülő. De nevelem a gyerekemet. Nem 4 évesen kezdtem el ordítozás után, hanem a születése napjától. Nyilván meg van a saját természete, de akkor is én vagyok a szülő, a felnőtt, ergo az lesz, amig én akarok. Ha a feje tetejere áll se megy télen bikiniben hóembert építeni vagy csonkítottat reggelizni sultkrumplival. Hisztizett, nyilvan hisztizett. Na és? Attól még úgy volt, ahogy én akartam. Nem akart normálisan felöltözni hóembert építeni? Hát nem ment hóembert építeni. Csokitorta és sültkrumpli helyett ott volt a normális reggeli, ha nem kellett, legközelebb a tízóraival volt megkinalva és majd max ebedre volt sültkrumpli, uzsonnára meg csokitorta.