Óvónõi szemmel mennyire baj, ha gyerek összeszedi a neki tetszõ játékokat és elvonul járszani?

Akár nem óvónők is utána nézhetnek gyermekpszichológiai szakkönyvekből, hogy négy éveskor alatt a gyerekek többsége még egyedül játszik, életkori sajátosságok okán (és meg is tapasztalható gyermekcsoportokban).

A többségükre félelem is jellemző még, valamilyen szinten, más gyerekek társaságától, óvatosak a többi gyermekkel és többnyire vagy egyedül, vagy felnőttel (pedagógus, szülő) esik jól nekik a játszás.

Ez tehát nem önzőség.

Bár, egyébként úgynevezett egocentrizmus jellemez minden óvodás korút és kisebbet (0-6, vagy 7 éves korig kifejezetten), amely nem azonos az egoizmussal, és tehát egységesen minden 7 év alattira jellemző. Az egocentrizmus azt jelenti lényegében, hogy a személy inkább csak a saját szemszögéből képes megvizsgálni dolgokat, kérdéseket, és a hozzáállására is kihat (önmagát érzékeli központinak, önmagából indul ki véleményalkotásnál, vagy pl fizikai jelenségeket egyoldalúan, csak egyetlen -sokszor látszólagos- nézőpontból képes csak megvizsgálni).