Tudok majd úgy tekinteni egy örökbefogadott gyerekre, mintha a sajátom lenne?
Sziasztok!
Nem lehet sajnos sehogy saját gyerekünk, viszont nagyon szeretnék gyereket. Az lenne a kérdésem, hogy aki esetleg fogadott már örökbe, őszintén a saját gyermekeként tud tekinteni a gyerekre?
Lenne lehetőségünk örökbefogadni 2 hónap múlva egy most született kisfiút, de kicsit aggódok ez miatt.
Előre is köszönöm a válaszokat!
Ez így hohy? Két hónap múlva ? Tanfolyam már meg volt, engedély meg van?
Volt itt egy kérdés, olvasd el:
https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__szulo-gy..
Már a várandósság alatt "jelentkeztünk rá", plusz gyorsítva van a dolog (nem szeretném részletezni, mert nem túl szabályos)
Egyedül azér gondolkodtam el, mert a rokon gyerekeket/kistesóimat feltétel nélkül szerettem gyerekként, de dolgoztam bölcsiben anno tanulóként, és ott máshogy viszonyultam azokhoz a gyerekekhez.
Holnap megyünk egyébként megnézni a kicsit, kíváncsi leszek rá :)
Azért kérdeztem meg idegeneket is, mert nem lenne fair a kicsivel szemben, ha ugyan felnevelnénk, de nem teljes szeretetben. (Velem ez volt, csak nekem a vérszerinti szüleimmel, mivel ők fiút akartak.....)
Nagyon szépen köszönöm, megnyugtattál :)
Nagyon jó ezt hallani, pláne egy olyantól, akinek van tapasztalata :)
Holnap este ha gondoljátok, megírhatom, hogy milyen volt :)
(Az az egy nyugtat, hogy ha meggondoljuk magunkat, akkor se hagyjuk cserben a kicsit, mert lenne más, aki hazavinné, csak ő nevelőszülő lenne.)
Én is voltam bölcsis gyakorlaton, de szerintem valahogy más az, ha tudod, hogy nem a tiéd a gyerek és az, hogy az a baba hozzád fog tartozni.
A bölcsis gyakorlaton én nagyon csíptem a kölyköket, de egyiket s vittem volna haza, viszont nekem volt gyakorlatom és később dolgoztam is újszülött-osztályon, és ott például teljesen máshogyan álltam azokhoz a babákhoz, akiket otthagytak. Nem én fogadtam őket örökbe, de valahogy annyira dominált az anyai ösztön azáltal, hogy tudtam, hogy nincs saját anyjuk, hogy velük nem is bántam úgy soha, mintha munka lenne, hanem maximálisan csak szeretettel és ösztönből viszonyultam hozzájuk, és valahogy ez természetes is volt, nem kellett magamra erőltetnem.
Szóval szerintem ne a korábbi tapasztalatodból indulj ki, mert teljesen más ha úgy kapsz a kezedbe egy gyereket, hogy hozzád tartozik. Nem tudom pontosan elmagyarázni milyen, de szerintem érezni fogod te is mikor először találkoztok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!