Mit tegyek, rossz ember vagyok ha örökbe adom?
Most költöztem ki Salzburgba és itt dolgozom azt amit mindig is akartam.
2 hétre rá kiderült, hogy babát várok, de már nem lehetett elvetetni.
Ahogy halad előre az idő egyre inkább érzem, hogy nem lennék képpes otthon ülni éveket, nem lennék boldog és akkor tudom, hogy a baba sem.
35 hetes terhes vagyok és mostmár biztosnak érzem, hogy nem tartom meg. De nem tudom, hogy képpes lennék-e arra, hogy otthagyjam a kórházban. Ha valaki volt már ilyen helyzetben, kérem segítse!!!
Az apuka Londonban él.
Nem a férjem és apasági nyilatkozat sincs.
Szia! Nem az a kérdés, hogy rossz ember vagy-e, hanem az, hogy valóban annyira megoldhatatlannak érzed-e a helyzetet a gyerekeddel, hogy cserébe őt is és magadat is kieszed egy ilyen életre szóló traumának.
Mert örökbefogadottként felnőni, bármilyen jó családban is nő fel az ember, egy életre szóló „csomagot” tesz az ember vállára. Nem véletlen, hogy a gyerekvédelemben dolgozók, akik a gyerekek érdekeit nézik, a végsőkig próbálnak ragaszkodni ahhoz, hogy a gyerek a vér szerinti szüleivel nőjön fel.
A másik dolog, amelyről nem igazán szokás erről beszélni, de a vér szerinti anyák is szenvednek az örökbeadás után. Egész életükben. Persze nyilván van, aki egyáltalán nem, de mivel te még mindig hezitálsz, vélhetően érdemes felkészülnöd erre is.
A helyedben én nem azt kérdezném magamtól, hogy rossz ember vagyok-e, hanem azt, hogy ha a gyerekem felnőve megkeres (mert majdnem minden örökbefogadott előbb-utóbb megkeresi a vér szerinti szüleit), akkor milyen érzéssel tárod majd elé az indokot, amiért örökbe adtad. Ha úgy érzed, jogos az indokod (te megértenéd a majdani gyereked helyében), akkor minden rendben.
„Ha örökbe is adod mindenképp Ausztriában tedd. Magyarországon egy árvaház maga a pokol, és nem sok esély van rá hogy valaha is örökbefogadják a gyermeket a szigorú szabályok miatt (csak házasok, csak heterók, egyedülállók csak akkor ha... stb.) ”
Ahogy a kérdező is írta, Mo-on nincsenek „árvaházak”, csak csecsemőotthonok és gyermekotthonok. Ráadásul ma már nem is csecsemőotthonba teszik a kicsiket, hanem nevelőszülőnél helyezik el. Egyébként a magyar csecsemőotthonok világhírűen jók voltak, ide jártak megtanulni a Pikler-módszert a világ minden tájáról (amíg kormányunk be nem zárta őket, mert szerintük Pikler Emmi kommunista volt, heh).
Másrészt Mo-on igen sokat várnak örökbefogadható csecsemőre. Bár Ausztria nincs messze, szerintem nem jó, ha egy gyereket teljesen elszakítanak a gyökereitől.
Ne add orokbe. Ez az elet legszebb, legjobb resze. Igen, tud nehez lenni, vegtelen sok lemondas. Es megis, a gyereked egyetlen mosolya feledtet minden nehezseget.
Het eve kuzdesz, hogy elerd amit most sikerult? Ahogy a babad rad nez, minden eltorpul majd. Lesz lehetoseged meg. De ha orokbe adod, Ot mar nem kapod vissza.
Meglasd, szeretni fogod, mindennel jobban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!