Rossz ember vagy lelketlen az, aki nem szereti a gyerekeket?

Ettől szerintem se nem rossz, se nem lelketlen valaki.

Nem KELL mindenkinek szeretni a gyerekeket. Semmi kivetnivalót nem találok ebben. Lehet teljes, boldog életet élni gyerek nélkül is.

Nem rossz ember az aki nem szereti a gyerekeket. Ha nincs gyermeke akkor nem is tudhatja milyen az szülőnek lenni. Ő nem tudja milyen csodálatos dolog:) Szerintem nem lelketlen csak sokat-SOKAT veszít azzal ha nincs gyereke. Valaki így valaki úgy...

Nem zavar ha olyan van a társaságomban aki nem szereti a kicsiket. Semmi közöm hozzá,és nem is szeretném ráerőltetni..

Nekünk van ismerősünk aki nem szereti a gyerekeket, de nem hiszem hogy rossz ember lenne ugyanis egy felnőtteket segítő alapítványnál dolgozik és rengeteg embernek segített helyrehozni az életét. Nagyon kedves, mindig lehet rá számítani bármiben.

Amikor a testvére szült, még akkor is hasznos segítség tudott lenni ennek ellenére, kitakarította az egész házat és több napra megfőzött, elment bevásárolni stb... A friss anyukának semmi másra nem volt gondja csak az újszülöttre.

Szerintem egy lelketlen ember tesójának sem segítene, nemhogy idegeneknek.

Engem nem zavar, ha találkozunk, nem nyomom a kezébe a gyerekem és kész. Nem neki szültem, miért is érdekelne h mit szól hozzá?

Mit jelent az, hogy nem szereti? Honnan tudom? Hogyan fejezi ki?

Nekem nem baj, ha valaki nem élvezi a gyerekek társaságát. Ha nem rajongja körbe, ha nem akar vele mindenáron játszani meg kedveskedni neki.

Sajnos nagyon sok szülő nem neveli a gyerekét, így valóban sok elviselhetetlen gyerek (és szülő van). Ezt is megértem.

Meg akinek nincs, annak szerintem alapban idegesítőbb egy gyerek, és sokszor inkább a rossz dolgokat veszi észre, nem a jókat.

Ez szerintem teljesen rendben van. Ettől nem lesz senki rossz vagy gonosz.

Persze az is más helyzet, ha valaki mondjuk beszól vagy megbánt csak azért, mert van gyerekem.

én sem szeretem mások gyerekét...a sajátomat szeretem, meg a kisbabákat is, mert aranyosak, de alapvetően mások neveletlen vagy (nevelt de nyűgös, kényes hisztis) 4-8 év körüli gyerekét nem szeretem. Nem szeretem a kamaszokat sem, mert izzadtságszagúak, pattanásosak, "trendiek" vagy épp lepukkantak, cigiznek, káromkodnak, hülyén viselkednek. Persze olyanok amilyenek, azért gyerekek, én is voltam olyan, tudom jól. De felnőttként akkor is a korosztályommal érzem jól magam, illetve a családomon belül a családtagjaim gyerekeivel. Szerintem ez egy teljesen átlagos, és normális reakció.

Ha valaki minden korosztályú gyermeket szeret, független attól, hogy az kinek a gyereke, inkább azt mondanám átlagon felüli szociális készségekkel megáldottnak