Van itt rajtam kívül olyan "apuka" akinek nevelt lánya fia van, lehetőleg olyan aki 5-6-7 éves korában csatlakozott be a gyerek életébe, ha van, mióta vagy a család része?

A fiam most lesz 14 éves, 6 éves volt, amikor a férjem a családunk része lett. Kérdezz nyugodtan.

Legelőször az anyával próbálj beszélni, emlitsd meg, hogy szerinted nem minden esetben viselkedik helyesen a kislany, mondd el neki a sajat nezeted, hogy szeretned sajat lanyodnak tekinteni, es nevelni is, viszont nem szeretned azt, hogy esetleg olyat tegy, vagy ugy neveld amit o nem lat helyesnek. Majd kerd ki az o velemenyet is. Minden no, aki nem el a gyermek apjaval szeretne ha az uj parja elfogadna a gyermeket es teljes jogu csaladtagnak tekintene, viszont azt nem tudom, hogy anyuka mennyire szeretne ha te is nevelned a gyereket, ezt meg kellene vele beszelni, de semmikepp ne hozd fel neki amit masok mondtak a kislanyrol, hogy neveletlen, erzekenyen erintene. Az is lehet, hogy az anya szeretne nevelni a lanyt csak nem jut eleg ideje ra, mert rengeteg a munkaja, minden energiajat az koti le, hogy megszerezze a betevo falatot, ezert a tulzott engedekenyseggel probalja kompenzalni a gyerekkel elmulasztott idot. Egy ilyen beszelgetesbol rengeteg minden kiderul. Ha az anya is helyesnek latja a nezeteidet, kerdezd meg tole, hogy hogyan kozeledhetnel a gyerekhez, hogy elfogadjon, nem csak mint egy baratot hanem mint egy nevelo apat is. Annyiban tudok meg segiteni, hogy a gyereket ugy probald ravezetni, hogy engedelmes legyen feled, hogy kompromisszumokat kotsz vele, jatekosan, eloszor kisebb dolgokban. Ha erzi, hogy szereted akkor o is nyitni fog. Ne mutasd azt neki, hogy hatalmad van folotte (pl. Azonnal vedd fel a cipod mert azt mondtam! Ehelyett kerlek vedd fel a cipod mert indulni szeretnenk es csak rad varok, igyekezz picit. Es koszond meg ha megteszi). soha ne erezze a hatalmi dominanciat mert egycsapasra mindent el lehet rontani. Ugyan en nem vagyok ferfi de egy 10 eves kislany neveloanyjava valtam. Remelem tudtam valamiben segiteni.

én férjem a lányom 9 éves korában lépett be a családba :) a másik fél gyermekének a nevelése nagyon sokszor kényes téma, nálunk szerencsére ebből nincs probléma, ha a férjem valamire nem-et mond, akkor én is nem-et mondok, nem megyünk egymással szembe, mert csak így lehet normálisan nevelni közösen egy gyereket, mindegy hogy vér szerint az apja-e vagy sem... ezt a barátnőddel kell megbeszélned, hogy ha egy család szeretnétek lenni, akkor neked is fegyelmezned kell a gyereket, nem hagyhatsz rá mindent mert "nem én vagyok az apja" és a barátnőd se szólhat hogy "te ne szólj bele mert nem te vagy az apja" - ha ezzel probléma van, úgy gondolom ez nagyon a kapcsolat rovására mehet, hisz ha te laksz ott, neked kell "elviselned a kicsi hisztijeit-"rosszaságait" " nehogy ne legyen már beleszólásod... üljetek le és beszéljétek meg a gyereknevelést, mert igenis nagyon fontos pont ez a közös jövőtöket illetően... :)

lány nem jó?

Bocsánat a lánya fölött elsiklottam, itt vagyok!

Mi se laktunk együtt, az exem a szüleivel és a nővérével és a kislányáva élt. Az anyós jelölttel és az exem nővérével ebből lett a veszekedés, hogy a gyerek rám jobban hallgatott mint rájuk, na meg sok mindent megengedtem a gyereknek adok kapok elven üzleteltünk. Volt már a kislány a ti lakásotokban? Ott ha barátnőd is ott van akkor rád vagy rá hallgat? Nálunk a mi házunkban én voltam a főnök. Amikor kirándulni mentünk akkor én voltam a főnök. Lényeg amikor a gyerek kimozdult a megszokott zónájából én voltam a főnök ha az anyja ott volt akkor is.