Nem tervezett terhességnél ha nem vállalhatnád a gyereket, örökbe adnád?

Kedves #20

Nem tudom mivel bántottalak meg ennyire (a #11-es és #17-es vagyok).

Szerintem, ha elolvasod a válaszaim, akkor se téged, se mást nem minősítettem, így nem is érzem jogosnak, amit írsz, írtok. Én igen is úgy gondolom, hogy ha a kettő közül választani lehet/kell, akkor sokkal jobb az örökbefogadás. (és ezt akkor is így gondoltam, mikor még fel sem merült, hogy mi is erre az útra lépünk a férjemmel) Ugyanakkor nem való mindenkinek az örökbeadás sem, ugyan úgy, mint az örökbefogadás sem... Nem véletlen írtam az alapítványokat!

Ha én kerültem volna abba a helyzetbe, hogy nem kívánt terhes leszek, akkor is biztos, hogy az örökbeadás mellett döntök, de ez szerintem mentalitás kérdése. Meggyőzni senkit nem tudok és nem is akarok! Az, hogy ilyen stílusban írtok viszont nagyon bántó és sértő! Mind az életadóknak, mind az örökbefogadó szülőknek! A saját véleményem tartom és nem vagyok hajlandó egy csepp rossz érzést sem érezni azért, mert nekem a szívemből születik a gyerekem és más fogja megszülni. A gyerekem lesz! És ehhez szükség van azokra, akik nem úgy gondolkoznak, ahogy te, hanem úgy, ahogy mi. Ezzel szerintem senkinek nem ártunk. Nem magam felé húz a kezem, hanem véleményem van, nagy különbség! Ha azért írtam volna, hogy magamat előtérbe helyezzem, akkor nem írnék az alapítványokról és nem ajánlanék segítséget.

Az ilyen, és ehhez hasonló megnyilvánulásokból látszik, mennyire éretlenek egyesek a témával kapcsolatban.

Fogalmatok sincs, mennyi nehézségen és megpróbáltatáson kell keresztülmennie egy örökbefogadónak. Pszichológiai vizsgálat, környezettanulmány, motivációs levél az örökbefogadással kapcsolatban, el kell végezni egy 21 órás felkészítő tanfolyamot, sikeresen le kell vizsgázni, megfelelő anyagi és érzelmi háttérrel kell rendelkezni, és még sorolhatnám.

Érdekes, hogy aki természetes úton lesz szülő, annak semmiféle kritériumnak nem kell megfelelnie, lehet akár őrült vagy alkoholista (néha párhuzamosan), senkit nem érdekel. Akinek meg nem jön össze, az gebedjen bele, nem beszélve az ilyen hozzáállásokról.

Gondolkodjatok már, mielőtt kinyitjátok a szátokat.

Nem adnám örökbe.

Sokkal nehezebb(és értelmetlen) ez az út, mint bármelyik másik. Meg itt írjátok az alapítványokat persze, baromira sokat segíthetnek...az emberek általi megvétésnél, a későbbi kapcsolatainál, gyermekvállalásnál biztos nem fogják végig a kezét az örökbeadónak. Nem játszanék semmi pénzért ilyen szintű szeretet szolgálatot...

Én nagyon sajnálom azokat a párokat ,akiknek nem lehet gyerekük(bár az ilyen "inkább megölöd, mind esélyt adj,rohadj meg" típusú nőket, férfiakat én is messzire elkerülném, ha esetleg megfordulna a fejemben az örökbe adás, egyáltalán nem szimpatikus felfogás.) de nem akkor is, távol áll tőlem.