Hova fordulhatnék segítségért?

Én már eleve azt nem értem, hogyha te is, és a férjed is beteg, miért vállaltatok gyereket?

Vagy ez korábban nem jutott eszedbe?

Ilyen pedig nincs, hogy másnak is adod, meg nem is, mindent megveszel neki, de csak a " tesója" leszel...

Most már a kicsi érdeke a legfontosabb, és ha te nem tudod vagy akarod kezeltetni magad, akkor bizony az örökbeadás a megoldás.

Szia! Amire te gondolsz, az a családon belüli örökbefogadással lehetne megoldható, ha pl. édesanyád neveli a gyerekedet kvázi a testvéredként. Ez sem egyszerű nyilván a gyerek szempontjából, de mégis jobb, ha a családban mard, mintha örökbe adnád.

Írod, hogy nem szeretnéd örökbe adni,pedig a másik lehetőség egy olyan örökbefogadó családot találni számára, akik nyílt örökbefogadással veszik magukhoz, és vállalják, hogy te igen aktív részese légy a gyereked életének. Van ilyen, csak sajnos ritka.

Egyébként mindig voltak ilyen „idegrohamaid”, már a terhességed előtt is? Annyira elborulsz ilyenkor, hogy úgy érzed, képes lennél bántani is a gyereked ilyenkor?

Azért kérdezem, mert azt remélem tudod, hogy senki sem tökéletes, viszont egy gyereknek a legjobb helye a vér szerinti anyja mellett van. Akkor is, ha az időnként depressziós vagy hisztérikus.

Ezt nekem is nehéz elfogadnom, mivel én sem vagyok a türelem mintaképe, és fel tud úgy bosszantani a gyerekem, hogy olyan mondok, amit aztán megbánok… és igen, arról vizionálok, hogy a gyerekem felnővel hever a pszichiáter kanapéján, és arról beszél, hgoy „Anyám egy idegbeteg nő volt.” Azonban azt azért be kell látnunk, hogy senki sem „normális”.