Hova fordulhatnék segítségért?
Két gyermekem van.A nagyobbik 2 éves és 3 hónapos.Vele vannak a gondok.Babaként is problémás volt, mindig mindenért küzdeni kellett.De kisgyermekként valami katasztrófa a viselkedése.Semmiben nem fogad szót, akármit kérek tőle semmibe veszi a kérésemet.Ha játszok, foglalkozok vele,olyan mint a kisanygyal.De amint nem vele foglalkozok, hanem a kistestvérét szopiztatom, vagy a házimunkával foglalkozom, egyszerűen borzasztóan viselkedik.Nem tudja egyedül lefoglalni magát, hanem rosszalkodik, csak azt csinálja amit nem szabad.Pl. Tesója ágyába bemászik,megüti őt, vagy engem rugdos, vagy az asztalra mászik fel, vagy az ágyon ugrál, Stb.Az alvás is katasztófélis, egyedül nem tud elaludni, gyakran 1-2 órába telik az altatás, és az éjszakát sem alussza át még mindig, 2-3x felkel, gyakorikak az éjszakai hisztijei is, amikor is az egész családot felkelti:(
A lényeg, hogy teljesen kikészültem idegileg, félek, hogy a következő lépés a depresszió lesz, már jó úton haladok.Senki nincs, aki segítene, aki csak egy órára lekötné a gyermekemet, senki rokon a közelbe, akitől segítséget kérhetnék.A férjem is késő estig dolgozik,lassan kezdek megőrülni.Úgy érzem orvosi segítségre van szükségem, mert nem akarom,hogy akár magamban, akár a gyermekembe kárt tegyek.
Nem a gyereknek van baja, hanem azzal van a probléma, ahogy kezeled. Nem kell elmenned otthonról azért, hogy ezen változtass. Csak gondold végig, hogyan fegyelmezed. Igenis lehet neki is feladatokat adni, amikor te is csinálsz valamit. És ha nem azt teszi, amit kértél tőle, akkor kezelni is tudnik ell. JAvaslom a videót, különösen a 23. perctől, hogy mennyire fontos a hangsúly és a határozottság és hogy __ne add fel__. Ő a gyerek, te a felnőtt!
http://www.youtube.com/watch?v=0F1cwTGv8go&feature=relmfu
Altatás:
éjszakai fény fontos, hogy ne féljen. Vidd be, beszélgess vele 5 percet arról, hogy most alvás lesz. Majd öleld meg, köszönj el, és hagyd nyitva az ajtót, ha az megnyugtatja. Menj el. Ha kijön vidd vissza és először még mondd el neki, hogy most alvásidő van, nem sétálunk, nem hisztizünk. Innentől kezdve, ha kijön, vagy hisztizik, vidd vissza, tedd az ágyra és menj ki. Akár 40x , akár 50x, lehet, hogy lesz egy-két nehéz éjszakátok... de így a végletenségig lesz, ha ezt megteszed, ő adja fel előbb és beletörődik (tapasztalat!!!), csak kitartónak kell lenni!
Ami a legfontosabb: az van, amit TE akarsz! MINDIG! Akármeddig is tart kivárni! Te irányítasz!
Nagyon jó dolgokat írt az első. Csakhogy egy problémás gyereknél ezek az általános nevelési elvek ritkán jönnek be. Persze segítenek, de nem annyit, amennyit kellene.
Átmentem ezen, nem volt egyszerű.
Kedves Kérdező! Nincs bekapcsolva nálad a privát válasz lehetősége. Kérlek írj nekem privit, megadom neked egy Alapítvány elérhetőségét: Nem tudom, merre laksz, de Ők tudják, hová irányítsanak.
amit írsz abból nekem is az jön le, hogy semmi baj a naggyal. ennyi idősen sok törődésre van szüksége és nyilván ezt a kicsi mellett nem tudod neki megadni.
inkább kis taktikák kellenének mint orvos :)
na meg elfogadni, hogy ő még kicsi. talán ez a legnehezebb mert a pici mellett már nagynak tűnik, pedig nem :)
vegyél babát neki, és vond be őt a kicsi körüli teendőkkel. mikor fürdeted a kicsit, ő is fürdess a babát. kis szerepjátékok amit fiúk is játszhatnak. a házimunkába is vondd be, kis seprűvel menjen utánad, adogassa a ruhákat mikor teregetsz, nyomja be ő a gombot a mosógépen. mikor szoptatod a picit üljél fel és egyik kezeddel játssz valamit a naggyal, pl. formabedobó. ne érezze, hogy te most a kicsivel vagy. tudom, nagyon nehéz, de ennyi idős gyerektől nem várhatod el, hogy arra a 20 percre elvonuljon és mint a kisangyal lekösse magát
Köszönöm, hogy válaszoltatok!
Nagyon jó dolgokat írtok.Azzal tisztában vagyok, hogy semmi baj a Kislányommal, őt nem kell orvoshoz vinni.A viselkedése természetes, de tény, hogy az akaratosabb, hisztisebb gyerekek táborát erősíti,rendkívül nehéz természetű.Amikor feladatot adok neki, vagy megkérem, hogy pl teregetésnél adogassa a ruhákat, szívesen segít, és amikor a feladat végén megdícsérem nagyon büszke magára:)Tényleg nagyon aranyos, és semmi gond vele ilyenkor.De ezek a kis trükkök rövid, 5 perces teendőknél válnak be.Amikor már egy hosszabb dologról van szó, mondjuk a pici etetéséről, ami minimum fél-1 óra, vagy főzésről, mosogatásról, akkor 5 percig ügyesen elvan,könyvet nézegetünk, gyurmázik, vagy hasonló, aztán el kezd ráncigálni, hogy menjek vele ide vagy oda, és ha nemet mondok, akkor onnantól egész nap dacos,hisztis és verekedős.Szoptatáskor nem tudom lekötni egyszerűen semmivel, mert egyfolytában a picit szórakoztassa, elveszi a figyelmét, a pici nem eszik, hanem a nagyot figyeli,és kész káosz, az etetés rögtön hosszadalmasra nyúlik, amit a nagy szintén nem tolerál.
Több odafigyelésre, törődésre van szüksége, mint amennyit nyújtani tudok neki.De ennél többet nem tudok adni neki, a pici így is teljesen háttérbe szorul, gyakran álomba sírja magát, mert a nagyot kell altatnom, egyszerre kettőt nem tudok:(A ház szalad,minden háttérbe szorul a lányom kedvéért,és mégsem elég neki.
Tudom azt is, hogy sokszor nem jól kezelem a hisztijeit, türelmetlenebb vagyok, de ez már mind abból adódik, hogy kivagyok teljesen készülve idegileg, és nagyon fáradt vagyok:(Ezért keresek valami megoldást, mert ha mindig sírok, lehangolt vagyok, akkor nem várhatom el, hogy a nagylányom dalolászva játszadozzon mellettem, rá is ragad az én feszültségem.
Megnézem, hogy miért nem lehet nekem privit írni, de eddig lehetett...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!