Segitség! Jövő honap 21. én megszülöm első gyermekem,17éves leszek. Nemtudom mi legyen, örokbe adás?

Ha jól értem a tanulás az ami téged aggaszt. Figyelj, vannak levelező szakok is, sok kismama kihasználja ezt a lehetőséget. Nagyjából két hetente kell bejárnod hétvégenként. Most ez persze biztos nem olyan lesz mint egy nappali, de a te esetedben ez egy jó megoldás. A gyerek nevelésben meg segítsenek a párod és a te szüleid is. Ha apádat ennyire nem érdekli az unokája, akkor a párod szüleire hárul a feladat.

A bulikkal egyébként tényleg nem vesztesz sokat. Én sem buliztam 24-25 éves koromig igazán. Aztán elkezdtem bepótolni, de hamar ráuntam...nem nagy dolog. Egy gyerek már annál inkább.

Ja egy még valami: azok a szülők, akik örökbe adják a gyerekeiket, előbb utóbb megbánják a tettüket általában. Van ,hogy 10-20 év múlva, de felszokták keresni a gyerekeiket, mert mégis csak megszeretnék ismerni.

Remélem segítettem valamit.

F/26

Az anyagi biztonságnál is fontosabb kérdés, hogy milyen a kapcsolatod a barátoddal, a gyerek apjával? (ő az apja?) Le tudod vele élni az életed?

Ami faterodat illeti, nem tud mit kezdeni egy csecsemővel, most ez szól belőle ... de ha már 1-2 éves lesz, gügyög és jár szerintem imádni fogja :)

Tanulás: most őszintén, aki akar az tud munka meg gyerek mellett is, aki meg nem annak tökmindegy... erről ennyit.

anyám, ilyen kőbunkó szülőket...

Szerintem meg fog ez változni idővel, ha keresnek, érdeklődnek, akkor fogadjátok el a közeledést.

A saját szüleiddel meg próbálj jó kapcsolatot tartani, sosem árt.

Lehet, hogy némileg megkavarja a kapcsolatot a kislányod, de ő lesz mindennél fontosabb- viszont a párod se hanyagold el közben. És tanulj - erre az évre az iskolában is lehetsz magántanuló, akkor csak pár naponta kell bemenned, és tanulnod, és nem vesztesz évet. Nem vészmadárként, de ne várj arra, hogy mindig a barátod fog eltartani, haladj a tanulással is :)

Én megtartanám a helyedben, mert meg fogod bánni, és életed végéig azon fogsz rágódni, hogy hol van, mi van vele, jól bánnak-e vele.

És sosem less 100%os családtag annál a családnál, főleg a nagyszülőknél és a többi rokon szemében.

18-ra: ezek idióták. Nem Te vetted el a fiukat, ők zavarták el. Nem tudom, hogy estél teherbe, de onnan, ha már nem volt visszaút, egy dolgot tehetnének, hogy támogatják ebben a fiukat. Iszonyatosan meg fogják még bánni, de ez nem a Te bajod...

Apukád meg könnyen lehet, hogy megenyhül, ha 16 évesen hazaállítana a lányom, hogy terhes, én sem tudom, hogy hogyan reagálnék a dologra (nem hiszem, hogy így, de elképzelni sem könnyű).

Neki még mindig a "kicsi lánya" vagy, és szerintem ezt félti. Lehet, hogy bízna benne, hogy ha örökbeadod, akkor újra a kicsi lánya lennél, illetve félt is attól a kihívástól, amit egy gyerek jelent.

Nem gondolnám, hogy apukád nem szeretetből, vagy féltésből tenné, amit tesz. Ha jelzed, hogy őket is szereted, és így fogadjanak el, szerintem vele normalizálódni fog a kapcsolatod. És erre szükséged is lesz, hidd el!