Szerintetek van olyan, aki örökbe fogad egy roma, vagy egy fogyatékos babát?

Az örökbe fogadás nem olyan, hogy kiraknak egy pultra egy csomó babát és akkor lehet válogatni, itt a gyerek svédasztal, ugyan már. Aki örökbe akar fogadni egy gyereket, legtöbbször azért teszi, mert neki nem lehet sajátja, ilyenkor pedig a legutolsó dolog a válogatás.

Szabadjon szólnom, de olyan tudomásom szerint nincs, hogy örökletes lopási kényszer, ha az örökbefogadott gyerkőcök lopnak, az valószínűleg egy hiba a kedves szülő nevelési módszereiben, lényegtelen, hogy a gyerekek romák vagy sem.

Van. Meglehet ebben az értelemben az örökbefogadónak is meg kell szülnie a maga szeretnivalókáját, hogy azt tudja szeretni akit kap - ahogy szüléskor is azt kapja akit kap.

A több a dologban, hogy magára tudjon ismerni annak ellenére is ha nem belőlevaló és (meg)érteni tudja, szót értsen vele.

A szeretet nyelve az ami fölötte áll a nemzet(iség) nyelvén - amiből mindenki szót érthet (szinte) mindenkivel.

Az örökbefogadáskor 3-5 éves várólista van. Ha beírod, hogy egészséges, fehér bőrű újszülöttet akarsz. Ha te kerülsz sorra, akkor természetesen elmondják kik a szülők, megnézheted a gyereket. De ez valóban nem így van, hogy itt van 10 gyerek, válassz. Ha te kerülsz sorra, akkor eldöntheted, hogy kell-e vagy sem.

Ha valami örökletes betegsége van, autizmus, hiperaktivitás, siketség, az nem fog újszülött korban kiderülni. De a gyermek egészségét nagy mértékben befolyásolja az édesanya terhesség alatti életmódja, ezért sem választanék roma gyermeket.

És én is ismerek olyan házaspárt, aki örökbe fogadott 2 roma gyereket, teljesen rendes emberek, és ma már mind a két gyerek börtönben ül.

Egy roma testvérpárt fogadtak örökbe ismerőseim...

Egy formán nevelték őket a kisfiú felnőttkorára teljesen elkallódott, kicsinek is sok gond volt vele (bántota az állatokat, kisebb gyerekeket, hiába csináltak akármit) a nővére egyetemet végzett, mindig jól tanult (néha szín5-ös) ennek megfelelő életet él.

Nagyon érdekes (elszomorító is egyben) , hogy a kisfiú színte teljesen az apja életútját követi (ennek szerinem nibcs köze ahhoz, hogy roma- vagy sem, bár a környezet másként gondolja:()

Mindezt úgy, hogy a szüleit nem ismerte (fél éves sem volt, amikor a 4 éves nővérével örökbefogadták)

Amúgy a kisfiú velem egy idős a nővére pedig családos anya,karierrel, 30 éves...

Romát fogadnék, fogyatékost nem, ahhoz már nem lenneerőm:(

"Az értelemnek van egy magasabb szintje, ahol ezek a dolgok egyáltalán nem számítanak, hogy valaki roma, vagy nem roma!"

Kár, hogy ezt a munkáltatók nem tudják. És ugyanúgy azt sem, hogy akit kapásból elutasítottak, milyen szülői háttérrel rendelkezik. Ezért nem fogadnék örökbe roma gyereket.