Mennyi esélyem van örökbeadó anyát találnom? Akinek sikerült magánúton, hol talált rá?

Akkor bizonyára azt is tudod, hogy a 6 héten belüli visszakérések szinte mind magánutas örökbefogadások voltak. Ilyen az, amikor hirdetésben összeismerkedik Juli, akinek nem lehet gyereke, pedig akar, meg Gizi, akinek gyereke lesz, pedig nem akar, és azt hiszik, hogy mi sem egyszerűbb ennél, Gizi odaadja a gyereket Julinak, és mindenki boldog. Pedig marhára nem. Ezért kell az alapítvány, ahol szakemberek támogatják az anyát, elsősorban abban, hogy ő maga nevelje fel a gyereket, és csak ha 1000 százalékig biztos, hogy ez neki nem megy, és a családban senki sem vállalja, akkor keresnek örökbe fogadó szülőket a gyereknek. Legkorábban a 9. hónapban, de néha csak a szülés után. Még így is van egy kis kockázat, hogy visszakéri, de sokkal kevesebb, mint az ilyen "keresek egy kismamát" esetekben, aminek 10-ből 9 esetben az a vége, hogy jobb esetben még a szülés előtt, rosszabb esetben a 6 hét alatt úgy dönt, hogy mégsem gondolta át annyira ezt a dolgot, és mégis kell neki a gyerek.

Várjátok ki szépen a sorotokat, jelentkezzetek alapítványokhoz, akkor megismerhetitek a kismamát is, és sokkal kevésbé sérültök mindannyian.

14-es!

Tudom, hogy a hatóságok nem keresnek senkit, aki az anya helyett felneveli a babát. Ettől még létezhet nagymama, testvér, aki meggyőzi az anyát arról, hogy ne adja örökbe a babát, mert ő segít felnevelni, és akinek a hatására meggondolja magát. Ezt zongorázzák végig, hogy ilyen nincs-e, és száz százalékig biztos-e, hogy az örökbeadás az egyetlen lehetőség.

Magánutas próbálkozásoknál iszonyú gyakori, hogy a pár hónapos terhes kismama megijed, örökbefogadókat keres, talál is, aztán ahogy telik az idő, kiderül, segítséggel meg tudja tartani, az örökbefogadó meg pofára esik. Még rosszabb esetben a szülés után derül ki, és visszakérik a gyereket. Azt hiszem, abban egyet érthetünk, hogy ez senkinek nem hiányzik.

Apróhirdetésben gyereket keresni pedig elképesztően visszataszító. És ahogy a pontozást nézem, a többség hasonlóan gondolja.

Pfff, undorítóak ezek a válaszok. :(

Kérdező, nekem facebookon sikerült rátalálnom a kisfiam vér szerinti anyukájára. El voltam már nagyon keseredve több év várakozás után és anyukás meg nagy létszámú női facebook csoportokba kiírtam a nevemet felvállalva, hogy már X éve várunk és egyetlen esélyünk arra, hogy belátható időn belül sikerüljön örökbefogadnunk, az a magánutas örökbefogadás lenne (ami egyébként NEM illegális, sőt itt Pest megyében a TEGYESZ is javasolta, hogy próbálkozzunk magánúton is, mert rengeteg a várakozó).

Na, szóval így. Írt egy hölgy, hogy olvasta a bejegyzésemet és egyik ismerőse pont babát vár és örökbe szeretné adni, de szeretne találkozni a leendő örökbefogadókkal és szeretne meggyőződni róla, hogy jó helyre kerül a kicsi.

Felvettük a kapcsolatot a vér szerinti anyukával, beszéltünk telefonon és egyeztettünk személyes találkozót. Rögtön bevontunk egy alapítványt, így a találkozón már az alapítvány munkatársa is jelen volt.

Mivel szimpatikusak voltunk egymásnak, így ott helyben elindítottuk a folyamatot. Teljesen törvényesen zajlott minden, erre mindkét oldalról nagyon odafigyeltünk. Tartottuk egymással a kapcsolatot majdnem napi szinten és a baba a születése utáni első óráktól kezdve már velem volt. Befeküdhettem vele a kórházba és onnan már hozzánk jött haza. A múlt héten lett vége a hat hétnek, most várjuk az örökbefogadást engedélyező határozatot.

Kimondhatatlanul hálásak vagyunk a vér szerinti anyukának és ő is megnyugodott, hogy ha már neki nincs lehetősége felnevelni a kicsit, legalább láthatta, hogy jó helyen van nálunk a baba és meggyőződhetett róla, hogy nagyon szeretjük.

Drukkolok, hogy hozzátok is minél hamarabb megérkezzen a gyerek, akire vártok. 😊