Vannak itt olyanok, akik örökbefogadott gyermeket nevelnek a párjukkal?

Az, hogy "menj pszichológushoz, mielőtt ötökbefogadnál" az kB ugyanaz, mintha azt mondanád "menj, csinálj végig 4-5 lombikot, mielőtt ötökbefogadnál" különben önző vagy és nem érdemlem meg. Van, aki nem akarja kitenni magát/magukat a lombiknak, vagy vallási megfontolásból nem vág bele - pedig lehet, hogy elsőre sikerülne nekik. Akkor önzőek, hogy "elveszik a gyereket más elől"? Az, hogy egyesek a pszichológiai problémákat, traumákat nem tartják "megfelelő" problémának, attól még annak, aki ezt viseli, igenis probléma. És mindenkinek a legbensőbb magánügye, miért akar örökbefogadni. És nem ismeretlen, hogy pl valaki a 2. gyereket a szülésélmény miatt fogadja inkább örökbe. Lényegében az sem más. De ez nem önzőség. És az egyébként nem önzőség, amikor az 5. lombik után KIZÁRÓLAG újszülött örökbefogadása jöhet szóba? Mintha pótlék lenne az a gyerek - pedig ez nem az a vonat. De nyilván van aki az újszülött kort nem hagyná ki, meg egy csomó indok lehet, amihez senkinek semmi köze - teljesen jogosan. Ezt csak azért írom, mert az, ki mennyit vár gyerekre az ő döntése is.

Kérdező, csak egy tanács: kicsit nagyobb gyerek örökbefogadása hamarabb megy, és nagyon sok kicsi vár családra.

Mi a férjemmel pl egy idősebb gyerek örökbefogadása mellett döntöttünk, de még nem fogtunk bele. Nálunk sem érti a környezet, azt gondolják egészségesek vagyunk és milyen önzők - pedig nálunk van egy komoly e.ü. indok, csak senkinek nem kötjük az orrára.