Van olyan, hogy féltékeny egy anya másnak a gyerekére? Vagy csak bebeszélem magamnak? Hogy kezeljem ezt?
Az egyik közeli rokonom kislánya is annyi idős, mint az enyém (3 évesek lettek nemrég). Érezhető a különbség a két gyerek között...
Pl. az ő kislánya alig beszél, ha meg is szólal, az általában érthetetlen. Ezzel szemben az én lányom már másfél éves kora óta mondatokban beszél, 2 éves kora óta folyékonyan mond mindent, "felismeri" a betűket, folyton mondókázik, énekel. Ha kérdezik, válaszol értelmesen, használja a köszönöm-kérem kifejezéseket, a másik kislány pedig teljesen "megkukul", ha bárki jelen van a szülein kívül. Ugyanez volt a szobatisztasággal, az én lányom már régebb óta az, az övé a mai napig nem... Ha találkozunk (hetente/kéthetente), akkor mindig ez a téma, hogy az én lányom mennyivel "jobb", és hogy bezzeg nekem mennyire könnyű volt vele mindig, és így egyszerű tiptop anyukának lenni. Mindig van valami rosszindulatú megjegyzése rám/ránk, és már tényleg azt érzem, hogy a lányomra féltékeny.
Mindenben párhuzamokat von, mostmár ott tartunk, hogy az anyagi helyzetünkis elő-előkerült, vagy hogy éppen milyen ruha van a gyereken. Az elején örültem, hogy ennyire pici a korkülönbség közöttük, és hogy sokat találkozunk, de mostmár inkább zavaró és kellemetlen az egész. Leépíteni nem tudom, mert ha máshol nem, a nagyszüleimnél biztosan összefutunk. A gyerekek előtt nem akarok beszélni vele erről, de már ott tartok, hogy egy kávé mellett felhozom...
válasza: válasza:Az én fiam sem beszélt, csak kb 3 évesen kezdett. Szobatiszta is akkor lett. Ágytiszta meg 4 évesen.
Még 4-5 évesen is "lefagyott" a felnőttektől (vagy a te szavaiddal élve megkukult), nem beszélt senkivel. Ha én kértem, akkor sem válaszolt.
De soha egy pillanatra nem irigykedtem senkire, akinek a gyereke előrébb tartott az enyémnél.
Bátyám lánya pl 1,5 évesen már szépen ejtette a fiam nevét, sokat szólongatta. Fiam még a 2 éves státuszon is csak pár szót tudott (amit kb csak én értettem).
Most múlt 6 éves, megy suliba, okos értelmes gyerek.
Szóval ezt ne vedd magadra, nem a te szupergyereked miatt van, hanem mert a másik anyuka frusztrált valamiért. Vagy túl maximalista, és nem tudja elfogadni, hogy a tőle független dolgokat nem lehet befolyásolni, bármennyire is szeretné.
válasza: válasza: válasza:Nem nem hajlandó, hanem még nem tud.
Hiába védekezel, akkor is "fitoktatod" a tőled függetlenül fejlettebb gyerekedet.
Az első kommentedben is csak odabiggyesztetted, hogy "merthogy az enyém csak alváshoz kéri."
Szóval lehet, hogy neked ez fel sem tűnik, de te is generálod ezt a "féltékenységet"!
Jó, akkor legközelebb majd mondom neki, hogy nem nem hajlandó. Ugyanis tőle hallja mindenki folyton, hogy a gyereke nem hajlandó megszólalni.
Mégis hogy fitogtatnám már? Szóljak rá a lányomra, hogy ne szólaljon meg a közelükben, vagy mi?
Igen, odaírtam a kommentbe, mivel ott ez volt a konfliktus lényege. A kislány ment a cumiért, az anyja meg nem adta oda, és az volt az indok, hogy mert az én lányom is elvan nélküle. Hiába mondtam, hogy de ő soha nem is igényelte annyira, és mondtam, hogy nem így kéne leszoktatnia a lányát a cumizásról, nem érdekelte. Inkább ordíttatta a gyereket 15 percig, aztán csak odaadta neki.
válasza:Igen, amit írtál abból nagyon úgy tűnik, hogy féltékenység... és ehhez nem is kell feltétlenül semmi látványos ok. (Akinek önbialomhiánya van, az mindenképp féltékeny lesz valami miatt.)
Szerintem jó ötlet a privát kávézás.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!