Párom már már betegesen szereti az előző házasságából született gyermekét. Ha nincs itt velünk, nem "hajlandó " jól érezni magát. Mit tehetnék?

A gyerek 5 éves,kislány. 2 éve váltak el a gyerek anyjával. Mi egy éve élünk és vagyunk együtt. Borsos tartás díjat fizet, rengeteget van nálunk a kislány . Külön városban élünk, de képes rengeteget autózni, hogy hozza vigye. Kirándulások, játszóház, nyaralások, és mindent megkap, mindent megépít és megcsinál neki, amit kiejt a száján. Sokszor vele alszik, ha beteg, reggeltől estig játszanak. Ha mégs úgy alakul, hogy a munkánk miatt nem tudja elhozni egy hétig, akkor letargiában van, és videó üzenteznek. A gyerek nem eszik egyedül, kanállal, csak apa öléből, és etetni kell. Pisi, kaki nem megy apa nélkül, és egy ajtót sem nyit ki önállóan. Ha elmegyünk kettesben valahová, látni a szemében a hiányt, és hogy nem tudja magát jól érezni velem, egy nővel. Nincs nevetés, felhőtlen boldogság. A telefonjában egy kép sincs rólam, a gyerekről millió. Már lassan azt érzem, a gyerekbe szerelmes helyettem... és ha lenne közös babánk? Mi le lennénk tojva?