A párom ugyanúgy fogja majd szeretni azt a gyermeket is, amit én szülök neki, mint az első házasságából született kislányt?

Őszinte választ akarsz? Nálunk, sajnos nem. Három éves volt a fia amikor megismertem, teljesen odáig volt azért a gyerekért, nála akkor jobb apát nem is láttam, nem is tudtam volna elképzelni a leendő gyerekeinknek.

Tényleg teljesen odáig volt érte. Pár évre rá megszületett a közös gyerekünk, azt kell mondjam szinte tudomást sem vett róla. Már ahogy a kórházból hazajöttünk az első napokban is inkább kiment szerelni az autót. Nem töltött vele semmi időt, nem foglalkozott vele , amikor elmentünk sétálni, és egy idősebb néni megkérdezte egyszer, hogy hívják a babát, akkor az első fia nevét mondta! Gondolhatjátok hogy esett ez nekem. Tehát még olyankor is a másik gyerek járt az eszében. Mindig arról a gyerekről áradozott, 5000 millió karácsonyi ajándék, míG a miénknek vett egyet. A telefon a képernyőn ter mészetesen a másik gyerek. Utána nemsokkal minket is elhagyott, a gyerekkel azóta sem foglalkozik évi párszor látja.

Persze van ellenpélda is, én csak a saját tapasztalatomat írom. Az biztos, hogy soha az életben nem kezdek többet olyan férfival akinek már van más gyereke. Igaz, most már nekem is van de szerintem egy nő részéről ez mindig más.

Ja, és akkor azt még nem is írtam hogy folyamatosan hasonlítgatta őket , persze mindig a másik volt a jó.

Tehát ilyenek , amikor a közös babánk még csak újszülött volt már akkor kezdte.

" Bezzeg X már átaludta egyből az éjszakát. "

" Bezzeg X mindig megette a kaját. "

" Bezzeg X már 5 hónaposan kúszott "

És pont ezaz , hogy nem ilyen volt előtte , eszemben sem jutott a rémálmomban sem hogy ami közös gyerekünk el így fog viselkedni, egyszerűen szörnyű gusztustalan az ilyen ember.

Előző voltam.

Az, hogyan FOG érezni évek múlva párod, ezo/jóslás kategória.

Nálad jobban senki nem ismerheti jobban az itteniek közül, tehát erre a kérdésedre bármilyen válasz nem mérvvadó.

.

Különbség mindig lesz, hiszen az elsőszülőtt az etalon, minden következő gyerek hozzá hasonlítva van.

.

Évek múlva születendő gyereket terveztek, de máris kétségeid vannak.

Nehogy a te vélt vagy valós sértődésed tegye majd közös gyereketek is apa nélkülivé!

"Az biztos, hogy soha az életben nem kezdek többet olyan férfival akinek már van más gyereke. Igaz, most már nekem is van de szerintem egy nő részéről ez mindig más."

Nem, egyáltalán nem más egy nő részéről. Én sem kezdek olyannal akinek van gyereke már/elvált, és ugyanezt fordítva is megértem, ha velem ezért nem kezdenek.

Szerintem összefüggésben lehet azzal, hogy miért hagyta ott az előző családját.

Ha esetleg miattad, akkor lehet lelkiismeretfurdalása és azért kényezteti jobban az első gyereket. Még nagyon kicsi lehetett, amikor elhagyta.

Nem csak te vagy a hibás, félre ne értsd. De hidd el, hogy eljátszhat a gondolattal, hogy mi lett volna, ha...

Ha nem miattad történt a válás, akkor más a helyzet.

Nem mindegy, hogy "hirtelen" döntés volt vagy megfontolt.

Ugyanúgy nem, mert minden gyerek más. Vagy jobban, vagy kevésbé. Ezt előre ő se tudja.

Nálunk a hasonlítgatás a terhességgel indult: Kati nem hányt ennyit, Kati 5 kilót hízott összesen, Kati végig tornázott, Kati két évig szoptatott...

A babával se foglalkozott többet, mint a másik gyerekkel. Heti egyszer.

Rájöttem, hogy pont azért a nagyobb gyereke a kedvenc, mert vele nincs gondja. Az anyja neveli, ő hallgatja, ha sír, ő tanítja cipőt fűzni. A férjemnek csak a kellemes percek jutnak és a jófej apukaság, akivel lehet menni állatkertbe meg strandra. Neki a közös gyerekből is elég lenne ennyi. Igazából ez az oka, amiért megromlott a kapcsolatunk.