Mennyire gyakori, hogy a kistesó születése után az anyuka "félredobja" a nagyobbik gyereket?

Mindemellett amúgy azt nem állítom, hogy nem szeret anyám. Csak a húgomat önmagáért szereti, úgy, ahogy van, engem meg azért, mert a gyereke vagyok. És ez a különbség látszik is azon, ahogy viszonyul hozzánk, bármennyire is azt hiszi ő, hogy egyformán kezel minket. A mérhető dolgokat egyenlően adja, de a hozzáállás különböző.

13-as

2 éves a kislányom, most várom a tesót, októberben érkezik...Én már most ki vagyok akadva, hogy tudjam jól kezelni a kialakuló helyzetet, nekem is más lesz, hogy nem lesz annyi időm kislanyomra. Viszont en igyekszem felkészíteni valamennyire az ő szintjén, hogy jön majd a kisbaba, nangyon fogja őt szeretni, ha nagyobb lesz jókat fognak játszani stb...

Azt gondolom egy anyának kutya kötelessége mindkét (három, négy) gyerekére időt fordítani, nyilván nem oldható meg, hogy mindig egyformán jusson anyából, de törekedni kell, ha az ember nem akar egy lelki sérült.m frusztrált felnőttet nevelni a gyerekéből.