Ti nem tartjátok ezt illúziórombolónak?

Amíg a gyerek boldog addig nem zavarja a szülőket.

Az a nagy helyzet, hogy a kisgyerekek 90%-a hercegnőnek, tündernek, tűzoltónak, rendőrnek, szuperhősnek akar öltözni. És a farsang ne arról szóljon már, hogy a szülő megmutatja hogy mennyire kreatív, a gyerek meg feszeng a jelmezben. Ráadásul a farsangosdi kb általános 4.-ig divat, a kamaszokat nem nagyon lehet rávenni hogy beöltözzenek. A jelmezverseny után, pedig általában buli van,amit egy boonyolultabb jelmezben nem tudnak élvezni, jelmez nélkül meg nem olyan jó. Mondom ezt úgy, hogy én imádok jelmezt csinálni, de feladja a leckét, hogy mi az ami kényelmes, hordható, kreatív, és a gyereknek is tetszik. Mondjuk lényegesen csökkent a lelkesedésem, mikor baromi jó jelmezt csináltunk, majd 1 heti munkával, a gyerek is imádta, erre nem nyert semmit, mert azt hitték hogy bolti jelmez. Utána napokig ezen kesergett. Azóta kb. leszarja a farsangot.

Mindenki más. Ezért szép ez a világ. A barátnőm kislánya azért sírt volna, ha nem lehet Elsa hercegnő. Ő így akarta megélni a farsangot, és nem kávéfőző, lekvárosüveg, édességautomata, vagy körhinta akart lenni. Mondjuk ha a szülő lustaságáról szól, és azért kap egyenjelmezt a gyerek az is gáz.

Igazából nekem anyám varrta anno a jelmezt, de emlékszem minden második kislány menyasszonynak volt öltözve.

Régen is voltak béna anyukák, mint amilyen az enyém és én is lettem sajnos. Nekem akkor is kész jelmezem volt, pedig 74-es születésű vagyok és 77 és 81 között voltam ovis 4 évig. Fogalmam sincs honnan szerezte, majd megkérdem anyut. Egyáltalán nem újkeletű a kész jelmez, csak nem a közértekben szerezték be őket, illetve azért készült házilag a legtöbb esetben, mert nem igen voltak kölcsönzők és nem árultak ilyet sok helyen, de azért biztos volt valahol belehetett akkor is szerezni, mert az én medve jelmezem is késztermék volt, már amire emlékszem belőle, legalábbis a maszk, aztán alul meg barna cucc, felső és harisnya és slussz. Nem kell ezt túlmisztifikálni, én kétbalkezes vagyok, bármit megszerelek amúgy, a műszaki érzékemmel semmi gond, jól is főzök, de egy gomb felvarrása is gondot okoz, ha meg valami kiszakad, akkor vagy kuka, vagy ha amúgy jó akkor viszem ruhajavítóba, mert ha én varrom meg nincs benne köszönet. Ettől nem leszek kevésbé jó anya, egyik gyerekemet sem frusztrálta ez sosem, engem meg aztán pláne nem, nem gondolom, hogy kardomba kéne dőlnöm, amiért ez nem megy nekem. Szerintem ez nem a gyerekeket zavarja és nem is azokat a szülőket, akik készen veszik ezeket, hanem kizárólag azok a szülők jegyzik ezt meg, akik szeretnek anyatársaikon nyelvet köszörülni és kritizálni, más életébe beleszólni. Elárulom,a gyerekeket nem frusztrálja az ilyesmi sosem, ahogy az sem, ha a nem konyhatündér anyuka mindig cukrászdás tortát vesz, mert sütni is béna, csak egy másik rosszindulatú szülő gondolhatja azt, hogy hát miféle anya az, aki még "eskáhomméd" tortát sem képes sütni a gyerekének és a jelmezt is úgy veszi. Máglyára vele azonnal! Vannak ennél lényegesen fontosabb dolgok az életben, amíg egy gyerekkel a szülei minőségi időt töltenek, érdemben foglalkoznak, elfogadják, szeretik, támogatják, addig mindaz nem érdekes, hogy anyuka nem tud varrni vagy sütni, mindenkinek van, ami nehezebben megy, amiben kevésbé jó. Én gond nélkül kereket,olajat, vagy bármit cserélek a kocsiban, megtanítom úszni, lovagolni a gyerekem, focizok vele ha kell, de ha kilukad a zokni megy a kukába, rémes lehetek valóban...

Miért, szerinted ha Elsa akkora divat, akkor nem minden kislány azt kérné otthon, hogy olyan jelmezt készítsenek? Ugyanott tartunk, csak cserébe még rohadt sok meló is van vele, arról nem is beszélve, hogy vannak nem túl ügyeskezű anyukák, akik csak szégyenkeznének, hogy nem tudnak igazán szép öltözéket adni a gyereküknek.