Kistestvér miatt a nagy szenved?
Kislányom 3 éves volt, mikor kistestvére született. Sokat beszéltünk róla, úgy gondolom jól fel lett készítve rá.
Nagyon sokat foglalkozunk, játszunk vele. A kicsi 1 éves lesz.Igazából nem féltékenykedett a kicsire sosem.3 és fél évesen ment oviba.
Viszont amióta a kicsi megszületett, engem elutasít.Nem kötődik hozzám azóta, csak az apjához.Nem akar velem játszani, menni sehova. Próbálok külön sokat lenni vele,kitalálok programokat ahova menjünk, sétálni, játszótérre, stb.csak mi ketten, de nem érdekli igazán.A viselkedése nagyon megváltozott, gyakran szomorú, nincs kedve semmihez.
Azt hittem, javulni fog a helyzet, de egyre rosszabb.
Nem szeret itthon lenni,előtte nagyon ragaszkodott hozzám, most nem óhajt.Sokat beszélgetek vele róla, mi bántja, ilyenkor bánatosan annyit mond:a kistesó a baj, mert én nem akartam hogy szülessen.
Amúgy a kicsit nem bántja, óvatos vele, de látszik hogy zavarja a jelenléte.
Ti mit tennétek, hogy elfogadja a helyzetet, és újra kötődjön hozzám?
válasza:#20 ezt te se gondolod komolyan, ugye?
Akkor ezek szerint eldöntheti hova járjon oviba\suliba? Eldöntheti hova költözzetek? Sőt, ha nem akar bölcsibe menni, akkor nem mész dolgozni? Mint egy uralkodó. 😃
Ekkora felelősségret nem szabad a gyerek vállára tenni, hogy ő döntheti el legyen testvére vagy sem. Később meg kapja a szemrehányást, hogy miatta nincs? És ha a nagy szeretne testvért, a kicsi nem?
Vannak dolgok, amiket meg kell Velük is beszélni, mert a család részei, de nem a testvér születése az.
Apával voltak együtt, míg kórházban voltunk a picivel.Naponta 2-szer bejöttek hozzánk.e már talán akkor eldöntötte, nem kellek neki többet, mert nem kérdezte, mikor jövök haza, előtte csüngött a nyakamon, mikor a kórházból jöttek el, nem is érdekeltem.
Egész nap egyedül vagyok velük, a nagy oviban van 8-tól 13-ig. Párom 5-kor jön haza, akkor "megkapja a kicsit", onnantól estig én a naggyal vagyok csak.Rajzolunk, gyurmázunk, festünk, amit akar játszani. De 4 óra hossza van, amikor mindkettővel egyszerre kell lenni.
Nem is gondolom, hogy az idő kevés, amit vele töltök.
Inkább a tény, hogy hazahoztam egy új gyereket.Már nemcsak az ő anyja vagyok.
Hasonlóan írták már, olyan mintha a párom egyszer csak hazaállítana egy másik nővel, az nekem hogy esne? Hát biztos sokkal durvábban reagálnék rá mint a lányom, és hihetetlenül becsapva érezném magam.
Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz.De azt sem gondolom, hogy egy 2-3 éves el tudja dönteni, kell-e neki testvér.Legtöbb azt mondaná, mivel pici babáról van szó, hogy igen, sőt örülne. Mert nem tudja felmérni, mivel jár.Az első gyerek előtt még mi sem tudtunk mindent, mivel fog járni ha meglesz.Lettek kiszámíthatatlan helyzetek.
válasza:Jajj kérdező ez nagyon buta hozzáállás.
Mutasd meg neki, hogy ti így vagytok egy család. Mindenkinek új ez a helyzet nem csak a gyereknek.
Ha te magad is elhiszed, hogy rossz a testvér, akkor nehéz jövő elé néztek.
A szülők dolga úgy alakítani, hogy jó legyen mindenkinek a család tagjának lenni.
Volt, hogy ketten voltatok, majd hárman és most négyen. Aztán a gyerekek párjait is befogadjátok és jönnek az unokák stb. Az élet ilyen és a család létszáma hol csökken hol nő.
Most ez egy nehéz időszak, segítséget kérni viszont nem ciki.
válasza: válasza: válasza:Öccse.
Igen, sokat javult a helyzet.Sokat van velem.Meg a kicsi iránt is jobban érdeklődik.
A tanácsokból amit lehetett, figyelembe vettem.
Sokat segítettek, köszönöm mindenkinek!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!