Miért nem akar velünk lenni a gyerekünk?
Kislányom 3 és fél éves, nagyon okos, semmi gond nem volt, míg 6 hónapja meg nem született a húga.Azóta nem hajlandó itthon lenni, ha jön a mama hozzánk, sír és vele megy hozzá, este viszont nem akar hazajönni.Elképesztő sírást csap le, könyörög hogy ne kelljen hazajönni.Azelőtt is volt ilyen,hogy elment vele, csak sírás nélkül, és este hazajött.
De most ez a gond elképesztő méretet öltött, nem tudom hogy reagáljunk, mit tegyünk?
De ha a mama nem jön, mi megyünk hozzá, ugyanez a helyzet. Csak nála akar lenni, minket nem hiányol egyáltalán, pedig előtte nagyon ragaszkodott hozzánk.
válasza:
válasza: válasza: válasza: válasza:Igen, utolso jot irt!
Egyebkent oka lehet: teso szuletese, emiatt ra kevesebb ido jut, amit a mama klasszul potol, ott gondolom minden igenye maximalisan kielegitve, csak vele jatszanak, kenyeztetik. Ez nektek szol ez a viselkedes.
válasza:Egybeesett volna pont az ovikezdéssel a kicsi születése, ezért nem vittük még oviba.3 éves koráig csak ő volt, rengeteget foglalkoztunk vele, talán túl sokat is.Már az is furcsa volt, hogy hozzám rettentően ragaszkodott, és mikor a szűléskor kórházba mentem, onnantól mintha nem érdekeltem volna.Apával volt végig, naponta 2-szer jöttek be hozzám,folyamatosan fel volt készítve rá, hogy kistesó születik. Mamánál soha nem aludt előtte, pár órát elvolt, utána hozni kellett haza, de ez is hetente 1-szer.Most meg nem akar haza se jönni tőle, rettentően sír, fogja a mama nyakát, kapaszkodik bele, nem hisztizik hanem szívettépően sír, közben azt mondogatja:ne engedj el mama, veled akarok lenni, mondjad anyának engedjen el, kérlek hadd legyek veled, nem akarok hazamenni, stb.De ezt pánikszerűen.
Ti most lefejtenétek a mamáról, és erőszakkal hazavinnétek? A mamát meg kitiltanátok, ne is jöjjön többet?Mert ha jön megnézni a 2 gyereket, újra kezdődik minden.Ha már 2-3 nap nem jön, folyton várja, lesi az ablakban, mikor jön, hívd fel anya mamát, jöjjön hozzám, stb.
Ez is rossz, ráadásul anyukámat megviseli hogy a gyerek azt érzi, cserbenhagyja, nem szereti, és benne se fog bízni.Ő nem kényezteti, ha nála van kb.hasonlókat csinálnak mint itthon én.
Hogy fog ez elmúlni?
Valaki írta, itthon vele nem foglalkozunk.Hát annyit nem tudok, mint mikor egyedül volt, mert itt a pici, megoszlik a foglalkozás, akárhogy nézem, feleannyi idő jut rá.De tudatosan igyekszem míg párom dolgozik beosztani az időmet, hogy mindkét gyerekre jusson idő.Ha párom hazajön, ő van a kicsivel teljesen, én onnantól/15 óra/estig csak a naggyal vagyok, külön. Elmegyünk vásárolni, játszótérre, sétálni, festünk, vágunk, kirakózunk, stb.De a kicsi még csak szopik, egy 6 hónapos gyerek gondozása azért több időt igényel. mint egy 3,5 évesé, aki már egyedül is eszik, öltözik, pisil, kezet mos, stb.
Minden értelmes, nem vádaskodó konkrét tanácsot szívesen vennék.
válasza:Mielott nekem rontanak es lepontoznak amit leirok nem vonatkozik minden gyerekre! Pl a baratom teljesen mashogy elte meg a nagytesosdit! En csak sajat tapsztalatot tutok leirni. Nem tudom mennyit segit de minden gyerek mas, mindenki mashogy eli at a nagytestver szerepet.
Kristaly tisztan enlekszem arra az idore amikor 2-3 eves voltam. Akkor mar bolcsibe es oviba is jartam. Nagymamammal nagyon jo kapcsolatom volt, pont ugy mint a te kisgerekednek. Viszont akar hanyszor feljott a testver tema kb a rosszullet kerulgetett. Igen 2-3 evesen. Felfogtam, hogy ez azzal jar hogy anyanak ezt meg azt kell csinalnia majd es nem velem, (foleg mert a kurulottem levo felnottek mind mondogattak nekem) mindenki nagyon kedvesen es bizakodoan mondta hogy majd milyen jo lesz hogy en leszek a nagytestver, hogy majd egyutt megyunk anyaval setaltatni a babat, hogy majd egyutt pelusozzuk. Es en mar ilyen kicsin is kibuktam, hogy ez rohadtul nem rolam fog szolni ezek utan, max ott leszek en is.
Szoval amit mondani akarok az az, hogy sokan a “felkeszitest” itelik meg a jo otletnek, de sajnos vannak gyerekek akiknek hiaba pozitivan adod le a jo hireket, nem ugy fogjak felfogni. Magyaran, engem az egesz csalad vegig stresszelt a 9honap alatt nem szandekosan.
válasza:Akkor szerintem szüneteltessétek a mamát, legyen közreműködő és "utazzon el" minimum egy, de inkább két hét szabadságra. Lehet neki telefonálni párnaponta, de a lényeg, hogy a gyerek rájöjjön, hogy otthon, csak veletek is jó és biztonságos. Később meg legyen valami rendszer a látogatásokban, amit mind szigorúan - és természetesen, nem sajnálkozón - tartsátok be (pl. csak hétfőnként délelőtt, de ebéd otthon).
Most már ovis? Ha még nem - és gondolom így év elején nehéz kortársakat és élményeket vadászni a picivel a hónod alatt - akár az is lehet, hogy unatkozik és ez csapódik le a (magát hergelő őszinte) drámázásban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!