Mennyire kellemetlen folyton a gyerek után menni játszótéren, egyéb helyen?

11 # pontosan! 11 gondolkodni is tud, köszi 11! Van még remény, ha túl kevés is..

A többi csak mentséget keres, hogy nyomkodhassa.

A gyerek SZÓLNA hozzá, ha "anya" nem baszkurálná a telefonját.

A gyerek JÁTSZANA az anyjával, ha "anyja" nem nyomkodná a telefonját, és a virtuális létben mozog, miközben elszalad mellette az élet.....

Az "anyja" olyan dolgokat is észrevenne tán, amiről fingja sincs jelen helyzetben. Szomorú!

És még valami: mivel a gyerek a TÜKÖR, "anya" csodálkozik, ha pár éves gyereke szintén a telefonra van kattanva a rendes játékok helyett, és a normális, minőségi időtöltés helyett!

Ti lennétek szülők? Ne má.............

Antiszociális gyereket neveltek. Gratula! Amilyenek ti is vagytok már.

Szerintem gyerekfüggő. A mi gyerekünk nagyon társasági lény, mióta játszótérre jár, minket otthagy és a gyerekekkel játszik. Mi persze folyton rajta tartjuk a szemünket, és a veszélyesebb, nagyobb játékokra még nem megy fel (2,5 éves), de nem tudunk mindig mellette lenni, mert nem figyel ránk, a játszótéri zsivajban nem velünk akar játszani, hanem csak otthon.:)

Ettől függetlenül telefont nyomkodni nem szoktunk, mindkettőnknek a social a munkája, így otthon már félretesszük ezt a tevékenységet.:)

Igazából a mi játszóterünkön (Olimpia park) ugyanezt tapasztaljuk más szülőtől is, de mindig van egy-egy anya, aki ott van a gyerekével (mert az ő gyereke igényli), és igazából úgy érzi, neki kell a többiekkel is játszania, pedig a gyerekek eljátszanának együtt. Szóval ilyen szempontból ez fura, de csak akkor, ha csak te csinálod. De ha neked ezt diktálja a szíved, ne érdekeljen senki!:)