Tanácsok, oldalak, hogyan ne készüljön ki egy anya egy ovistol?

Nagyon nem megy már ez nekem. Direkt bepisil, szándékosan köpköd, utcán elakar szökni, lépcsőházban ablakba felmászni, stb

Irto aranyos pedig es tele van szeretettel is!

De minden áldott nap probáltam már naplot vezetni hogy megoldast találjak hogy ne az legyen a vége hogy mindenert orditanom kelljen, huszadik könyörgésre öltözik, vetkőzik, készül ebédhez teriteni, stb

Szoval elkezdtem a napokat felvezetni hogy rájöjjek mit hol rontok el. De csak egy jo nagy görbe jött ki hogy ilyen szinten redukálodik az életkedvem a gyerektol, hogy:

-indul a nap, szeretettel teli reggeli ölelés, puszik, tejcsi, fogmosi, öltözes

- oviba utközben minden bokornáll megállna, kissé leizzadva de végre beértünk

-oviban amig nem mozdul megegy ovonő sem addig nem tudok elindulni mert kapaszkodik belém, pedig imádja az ovit is

- kezdek feszult lenni mire végre hajlando segiteni egy ovonő es kb ugy indulok dolgozni hogy most inkabb leülnék egy padra kifujni a gőzt vagy inkabb kiszaladnék a világbol

-melohelyen visszatér az életkedvem, örömmel indulok érte, kitalálom hogy meglepiből palacsinta is lesz vagy viszek neki egy kisautot

- meglátom az oviban hogy megint 40 fokban égették kint a gyerekem, csatakos izzadt haj, égővörös arc, kar, nem akar elindulni velem haza mert még csuszda stbmosdoban harc hogy legalabb az arcát öblitse le mert tiszta homok, ragacs

- elindulunk, rohanok vele mert hiperaktivan elszökik, kilendul az autoutra, vagy ellenkezoleg lecövekel

-ugy érunk haza hogy palacsinta sutes helyett ugy érzem inkabb elvonulok a szobámba egy kicsit erőt gyujteni, megbeszélem vele hogy inkabb jatszok es nem sütök csak egy kis időt haggyon

-nem hagy időt

-lezuhanyoztatom inkabb, vacsiztatom (este 18-19)

-kezdi az olyanjait hogy kinyomja a mososzert, wc be dobja az összes wc papirt, olloval ki akar mindent vágni pl függöny, egyfolytában szolok de rohadtul nincs erőm magyarázni kiabálni

-amikor már felrobbannék, gyorsan meseolvasás es altatom

-hajnalokig kattogok azon hogy pokol az életünk es masnap fel sem akarok már kelni.

Hétvége hasonlo, azzal a kulonbseggel hogy jatszoter, kirándulas is van Érte, de ott is nyavajgok csak hogy ne menj bele a szökőkutba, ne hirtelenkedj egy németjuhász felé, a fagyitol persze mindig ragacs lesz es amig megveszem is az már üditő élmény ha addig nem csinált bajt, a többi rész ugyanaz

Nem megy ez nekem már lelkileg. Egy idegroncs vagyok, ami a gyereknek sem egészséges hogy idegroncs anyja legyen. Szép gyerekkort szeretnék neki. Apja nincs.