Baj ha egy kisgyermek (2 éves) jól megvan az anyukája nélkül?
Első: miért baj?
Második: Mennyi az az idő, amit egy kétéves az anyukája nélkül képes eltölteni anélkül, hogy hiányozni kezdene neki az anyukája?
Utolsó, ezt én is így látom, csak nálunk annyira elvan nélkülem (anyuka nélkül), hogy fel szokott bennem merülni a kérdés: valamit rosszul csinálok-e, hogy ennyire elvan nélkülem?
Simán van, hogy nem akar hazajönni, hanem ott szeretne aludni a nagyiéknál, amit én alapjáraton nem gondolok rossz dolognak, sőt, örvendetes, hogy elvan mások társaságában is, meg amikor találkozunk, örül, anyának szólít, bevon a játékába, beszél hozzám, szóval egy-egy máshol alvás után sem válik velem szemben tartózkodóvá, bizalmatlanná, semmi ilyesmi...csak arra rengeteg példát látok, hogy nagyon anyás a gyermek, túlzottan kötődik anyához,ezért nehezen van meg mások társaságában, pláne nem alszik máshol szívesen. De mi a helyzet az ellenkező helyzetben?
Szóval akkor ez nem valamiféle kötődési zavar lehet...
Nálunk is sokszor volt nagyszülők társaságában, gyakorlatilag csecsemőkorától kezdve.
Sőt, egy időben ott is laktunk nagyiéknál. Esetleg emlékezhet erre is? Hiányoznának neki azok az idők? Ilyen lehetséges volna két éves korban (ilyen korán)?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!