Anyukák! Szerintetek sincs semmi gond azzal, ha egy 3 és fél éves kisgyerek ilyen?
A nővérem kisfiáról van szó. 3 és fél éves, szeptember óta jár az oviba. A múltkor én mentem el érte az oviba, és beszélgettem kicsit az óvónővel. Azt mondta, hogy nagyon nehéz dolguk van vele.
Semmilyen közösségi feladatban nem vesz részt, nem játszik a többiekkel. Semmit sem hajlandó enni, le sem ül az asztalhoz a többiekkel. Emiatt nincs is egész nap az oviban, reggel megy, és ebéd előtt már el kell hozni, hogy itthon egyen. Ott alvásról szó sem lehet. Reggelente mindig sír, mikor az anyja elmegy, sokáig kell nyugtatni.
Ezeket az óvónő mondta, de már én is észrevettem pár dolgot, amikor a nővéreméknél vagyok. A gyerek nagyon finnyás, csak pár fajta ételt hajlandó megenni. Levesek, péksütemények, édességek, tej, néhány gyümölcs. Semmi húst vagy zöldséget nem eszik.
A kora ellenére egyáltalán nem szobatiszta, éjjel-nappal pelenkázni kell még, hallani sem akar sem a biliről sem a wc-ről. Bár valamennyire beszél, de szinte csak az anyja meg az apja érti meg, hogy mit mond. Mondjuk másokkal egyébként sem társalog, "idegenek" társaságában meg sem mukkan. Emiatt logopédushoz is járnak vele.
Nagyon szófogadatlan, ha valami nem a kedve szerint történik, iszonyatos hisztit produkál.
A nővérem szerint semmi gond nincs a fiúval, majd behozza a lemaradást a fejlettségben.
Nekem nincs még gyerekem, úgyhogy nincs ebben tapasztalatom, ezért kérdezlek titeket.
Szerintetek is normális dolgok ezek egy ennyi idős gyereknél, vagy a nővéremnek azért aggódnia kellene, hogy valami nincs rendben?
Az óvónő neked mondja a problémákat? Nekem inkább ez nincs rendben.
Kicsit olyan, mintha az óvónővel kibeszéltétek volna a nővéred.
Kamu a kérdés, vagy nem érted, mint magyaráz számodra a pedagógus, vagy esetleg kivételesen pocsék, hozzá nem értő óvónőt fogtál ki.
Idézem a kérdezőt:
"A múltkor én mentem el érte az oviba, és beszélgettem kicsit az óvónővel. Azt mondta, hogy nagyon nehéz dolguk van vele.
Semmilyen közösségi feladatban nem vesz részt, nem játszik a többiekkel."
Életkori sajátosság, hogy nem játszik a legtöbb 3 éves senkivel, csak magában, illetőleg felnőttel. Egymás MELLETT játszanak a 3 évesek, de NEM egymáSSAL. Viszonylag ritka köztük a kivétel e tekintetben.
NINCS közösségi feladat és semmilyen feladat nem létezik egy oviban. Maximum közösségi alapszabályok vannak, mint mindenhol, vagy pl a gyerekeket ösztönözzük arra, hogy elpakolják maguk után a játékot, valamint önállóságra neveljük őket higiénés téren is, és bátorítjuk őket olyan fajta "munkára", ami hosszú távon előnyt jelent számukra, és ez MINIMÁLIS: a napos segíti összeszedni a tányérokat, kiosztja a szalvétát, ilyesmik, tehát segít a felnőtteknek ebben, tehát legfeljebb ennyi munka, és 1-2 ehhez hasonló. SEMMI MÁS.
Ez se feladat.
Ha kérsz szakmai linket, adok itt több forrásmegjelölést is, ha nem hinnéd el, amit írok.
Egy óvodapedagógus.
Az óvónő szerintem semmi rosszat nem tett azzal, hogy beszélgetett velem ezekről a dolgokról. Jól ismer már engem is, mert előfordul, hogy én megyek a kicsiért, vagy a nővéremmel ketten. És nem zúdított rám panaszáradatot, én érdeklődtem tőle, hogy hogy megy az ovi a gyereknek. Egyébként ugyanezeket elmondta már a nővéremnek is.
A "közösségi feladatok" alatt pedig az olyan dolgokat értettem, amikor pl az egész csoportnak rajzolás, színezés a feladat, vagy kinn az udvaron fogócskát, kidobóst, vagy ilyesmi játékokat játszanak, amiben az összes gyerek részt vesz egyszerre. Nem a rendrakásra gondoltam. Az ilyenekben nem hajlandó részt venni a kisfiú.
"A "közösségi feladatok" alatt pedig az olyan dolgokat értettem, amikor pl az egész csoportnak rajzolás, színezés a feladat, vagy kinn az udvaron fogócskát, kidobóst, vagy ilyesmi játékokat játszanak, amiben az összes gyerek részt vesz egyszerre."
Mielőtt reagálok erre, kis kitérő: most látom, hogy véleményezték a szobatisztaság kérdéskörét és a beszédfejlődést, mivel erre is rákérdeztél. Hogy segítsek képe kerülni számodra, röviden erre is kitérek:
3 és fél évesen már valóban gond, ha valóban az általad írtak szerinti szintű a beszédfejlődése.
Ha viszont pont a 3. szülinapja volna mostanában, akkor határesetnek lehetne mondani, és pár hét múlva akár spontán és lendületesen be is indulhatna, de 3 és fél évesen gond, ha ez a helyet a gyermekkel.
Azonban a kb 4. szülinapig semmi gond, ha nem szobatiszta a gyermek. És az óvodában is kötelesek felvenni, bár lehet halasztást kérni, akár erre hivatkozva, mivel bár nincs törvénybe foglalva, hogy csak szobatisztát lehet felvenni óvodába, mégis, a pedagógusoknak könnyebb a dolga, és a dajkáknak is, ha kevesebb a pelusos gyermek, így a többi gyermekre több figyelem jut, a pelusosnak a szülője meg kérhet halasztást, így ők is jól járnak aktuálisan.
Visszatérve a soraidra, idézem ismét:
"A "közösségi feladatok" alatt pedig az olyan dolgokat értettem, amikor pl az egész csoportnak rajzolás, színezés a feladat, vagy kinn az udvaron fogócskát, kidobóst, vagy ilyesmi játékokat játszanak, amiben az összes gyerek részt vesz egyszerre."
NEM LÉTEZIK ILYEN, óvodában, illetve mondom, Magyarországon az állami óvodák közül kb minden negyedikre jellemző efféle, és másféle HIBÁS nevelési attitűd! Sajnos.
De a legtöbb óvodában már legalább 20 éve NINCS ILYEN.
Még egyszer: vagy félreérted a pedagógust, vagy kivételesen pocsék a pedagógus, akivel beszélgettél, ha tényleg ilyet mondott neked.
NINCS ILYEN FELADAT óvodában tehát, egyfelől a rajzolás, színezés se feladat, se semmi! SŐT, CSATLAKOZNI SE KELL egy valamire való pedagógiai módszertant, óvodai programot, nevelési attitűdöt folytató óvodában a gyermekeknek!
EZ NEM ISKOLA, értesz? :)
Amiről te írsz, az direkt fejlesztésnek hívják, és TILOS az óvodában ez a hozzáállás, kivéve valamilyen szinten a nagy testnevelés, épp ezért csak heti egy ilyen alkalmat viszek be a heti ütemtervbe. Mint a nyomelem a szervezetnek, kell a nagytesi is, de csak kevés.
Kivétel továbbá, tehát indokolt direkt módszer továbbá pl a veszélyhelyzetek elmagyarázása, DE CSAK OTT ÉS AKKOR, pl zebrán átkelünk, elmondjuk nekik a vonatkozó szabályok.
És még egy-két kivétel, DE SEM,MI TÖBB KIVÉTEL!
Legalább 95%-ban INDIREKT fejlesztést alkalmaz a legtöbb óvoda Magyarországon, már legalább 20 év óta!
A direkt fejlesztés, akár játékos, akár nem, a direkt fejlesztés iskolába való! Óvodába csak tehát néhány kivétellel lehetséges, de legalább 95%-ban INDIREKT módszert szabad alkalmazni a 7 év alattiak fejlesztése során!
A direkt módszer: tanítás, direkt bevonás feladathoz, oktatás, stb. Ez akkor is hiba, ha 7 év alattiak fejlesztéséről van szó, ha játékosan zajlik!
Kísérletek is igazolják, hogy ha egy gyermek NEM vesz részt olyan tevékenységben, amiben SPONTÁN módon, adott esetben a legtöbb gyermek részt vesz, pl adott esetben sokan beálltak körjátékozni, A NEM JÁTSZÓK AKKOR IS TUDNI FOGJÁK a körjátékokat, PONT AZÉRT,
MERT NEM ERŐLTETJÜK!! ÉS MERT SZUBLIMINÁLISAN, TUDATKÜSZÖB ALATT felfogják.
Pl Katika babázik egyedül, mert ahhoz van kedve, akkor hagyjuk babázni! Hiába körjátékozom a többi gyermekkel. És Katika , tegyük fel, hetekig csak babázni akar és babázik is, míg a többiek körjátékoznak.
És Katika TUDNI FOGJA BETÉVE az összes körjátékot, dallammal, szöveggel, játékszabállyal is esetleg, bár a szabálytudat csak 4 évesen alakul, tehát azt így értsd.
A 7 év alatti gyermekek agykérgi gátlása még gyenge, ezért különösen jól tanulnak AKKOR, HA NEM ERŐLTETIK, ha nem várnak el tőle "részvételt" bármi tevékenységbe.
Ekkor ösztönösen mindent magukba szívnak, amit érzékelnek, tapasztalnak.
Felnőtt korban is ideális kiegészíteni indirekt, jobb agyféltekés, illetve két agyféltekés módszerekkel a tanulást, erre pl dr Domján László, az orvostudományok kandidátusa remek példa, aki elterjesztette Magyarországon az agykontrollt, és különféle HATÉKONY TANULÁSI TECHNIKÁKAT.
Linkeljem? Ha érdekel, linkelem, vagy bármi mást, amire rákérdezel. A tömörség kedvéért nem linkeltem szakirodalmat és nem idéztem most se. Csak ha kéred, vagy ha indokoltnak látom.
Szóval kisgyermekkorban meg kifejezetten ilyen módon fejlődik a gyermek: ha hagyják!
Mutatunk ötleteket, és a viselkedésünket is utánozza a kisgyermek. DE A SPONTÁN, SZABAD JÁTÉK A LEGFEJLESZTŐBB TEVÉKENYSÉGE A 7 ÉV ALATTIAKNAK!
És ezért ennek kell elsősorban és nagy %-os arányban teljesülnie az óvodai élet során is!
IDÉZEK AZ ONAP-BÓL:
(Óvodai Nevelés országos AlapProgramja, 1996 óta kötelező minden óvodában, csak 18 oldal, tehát minden más tekintetben szabad kezet kapnak az óvodapedagógusok) :
" V. (azaz ÖTÖS bekezdés) :
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI
FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS
FELADATAI
Játék
1. A játék a kisgyermekkor
legfontosabb és legfejlesztőbb
tevékenysége, s így az óvodai nevelés
leghatékonyabb eszköze. A játék –
szabad-képzettársításokat követő
szabad játékfolyamat – a kisgyermek
elemi pszichikus szükséglete, melynek
mindennap visszatérő módon,
hosszantartóan és lehetőleg
zavartalanul ki kell elégülnie. A
kisgyermek a külvilágból és saját belső
világából származó tagolatlan
benyomásait játékában tagolja. Így válik
a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a
pszichikumot, a mozgást, az egész
személyiséget fejlesztő, élményt adó
tevékenységgé."
SZABAD,
SPONTÁN
játék!
Nem semmi, hogy beszámolt neked a gyerek fejlődéséről, viselkedéséről az óvónő. Titoktartás vagy valami... Az, hogy gyakran mész érte, nem jogosítja fel arra, hogy információt adjon ki a gyerekről a szülőn kívül másnak. Tessék, itt az eredmény, erről pletykálsz. Ha nem kamu a kérdés, remélem, a nővéred is olvassa.
Kedves 15-ös! Szerintem simán előfordulhat, hogy a kérdés igaz, nemrég mesélte az óvónő anyósom, hogy az egyik kollégája 40 (!) perces klasszikus kötelező foglalkozást tartott, amikor látogatni ment hozzá a vezetőség...
Kedves előző, van ilyen, sajnos. Tudok ilyenekről is... Sokszor elmondtam a gyakorikérdéseken is, talán ennél a kérdésnél is írtam:
sajnos a magyarországi állami ovik talán negyede, így az óvodapedagógusoknak is durván a negyede
(de talán nem nagyobb aránya) :
még sajnos mindig a poroszos-germán nevelési elvet követi...
(Pl játékos tanulás az oviban, mondjuk frontális formában... atya-gatya...
:-( ... )
(És a legtöbb szülő, sok laikus is sajnos nekik hisz... A józan paraszti ész ellenében, és a szakma többsége tapasztalatával ellentétben...)
A játékosság ugyan rendben van, azonban a direkt módszerű tanítás NEM oviba, hanem iskolába való.
Ovikban indirekt módon, és lazán szervezett formákban, az ütemterveket HOZZÁVETŐLEG figyelembe véve fejleszt az óvodapedagógus, jó esetben.
(Szoktam említeni kivételeket is, de az max 5%-nyi: heti egy nagytesi, az félig-meddig kötött és még direkt módszerű is, bár játékosan;
kivétel továbbá a veszélyhelyzetekre felhívás, pl átmegyünk az ovisokkal a zebrán, ott és akkor elmondjuk, mire kell ügyelni stb. ALIG VAN KIVÉTEL, na azok direkt módszerek. A kivételek. Máskülönben NEM rágunk nekik szájba semmit, legfeljebb mintákat, ötleteket adunk, de hadd csinálja már az ovis, ami árad belőle... elsősorban az fejleszti ugyebár. Valamint az indirekt nevelési-fejlesztési módszerek, többségében.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!