Normális viselkedés, vagy aggódjak?

Ápr.3-án, 18:28-at írtam. Látom, közben moderáltak-töröltek kommenteket, csúszott az egész sorszámozása.

Két lényeges dolgot kihagytam, mert nem akartam két nappal ezelőtt túl hosszas választ adni. De, ahogy látom, az azóta érkezett némelyik komment miatt egy kis kieg-re szorul a tegnapelőtti válaszom:

De bizony el kell fogni sok mindent, hogy mások előtt masztizik a gyerek, vagy épp csak ringatja önmagát - amíg nincs 5 éves!

Gondoljunk bele, mégis miért volna baj, ha meglátják, esetleg levideózzák...? Ugyan...

Egyes prűdek szerint "tiltani kellene" azt is, hogy pl pucéran menjen az 5 éves gyerek a Balatonba akkor is,

ha nem-nudistra strandon van...?? Mégis miért...??

Pici gyerek, neki még sok mindent szabad, főleg 5 éves korig.

A nevelés fokozatos kell legyen!

Dolgoztam szakemberként óvodában, és máig vallom -van némi vita szakemberek között, hogy pontosan hány éves kortól fontos ez a fajta szocializáció-, tehát személy szerint én úgy gondolom, hogy 5 éves kor előtt FELESLEGES pl megbeszélni a gyerekkel,

hogy más előtt ne nyúljon a punijához/fütyijéhez.

Majd ha 5 éves lesz, elég akkor, az iskolakezdés előtt 1-2 évvel erre szocializálni.

(Oviban pl a pedagógus elmagyarázza neki: "Szabad odanyúlnod, de te már olyan nagy és okos gyermek vagy, mások előtt ne tedd, mert nem illik egy ilyen nagy gyerkőctől, mint te vagy; azonban csendespihenőkor a paplan alatt nyugodtan megfoghatod a punidat/kukidat".)

A szocializációnak megvannak a lépcsőfokai, különféle életkorban más és más a hangsúlyos nevelési tényező.

Még jó, hogy nem azon aggódik valaki, hogy "te már két éves nagy gyerek vagy, és még mindig szopod az ujjacskád, ráadásul mások előtt?? Pfúúúj!" - hát ez eléggé korlátolt vélekedés...

A kisgyermeknek kárt okoz, ha nem élheti ki az életkori sajátosságait!

Mindennek meg van az ideje! 4 éves korig nyugodtan fogdossa saját magát, akár más előtt.

Nem ettől függ, hogy normális felnőtt lesz-e belőle, hogy mások előtt, avagy elvonulva tette-e 5 éves kora előtt.

A normális felnőttnek meg kell legyen annyi humorérzéke, hogy "bakker, 4 éves koromban levideózták, hogy nyomkodom a kukimat mások előtt? Hahaha, mekkora poén! :D Na, hát nagyon kicsi voltam, semmi gond evvel. :)

Még nem voltam sulis, nincs evvel gond."

A másik, amit még el szeretnék mondani a tegnapelőtti válaszomhoz kiegészítésképpen: természetesen amikor túlzásba viszi a gyermek az ön nyugtató lelki mechanizmus (amúgy ösztönös) cselekvéseit, akkor persze nem elég megkeresni annak lelki okait, hanem ki is kell játszatni a gyermekkel, vagy akár konkrét lelki terápia is következhet (de általában a pszichológus is játékterápiát, rajzterápiát stb alkalmaz, esetleg ezen felül beszélget a gyermekkel, de inkább játék közben!).

Ha az ok megszűnt, elmúlik a túlzásba vitt cselekvés is. Hogy mi a túlzás, a szakember esélyesen jobban rálát.

Naponta (de nem órákig) masztizni kicsi korban is egészséges, és szerencsés dolog, mert KELL a pszichoszexuális éréshez az ÖSZTÖNÖS önkielégítés is (kamasz kortól, esetleg korábbtól meg tudatosan). Az ujjszopás is fontos, persze kisiskolás korban már csak titokban csinálja jó esetben a legtöbb gyermek.

Mindennek meg van az ideje, helye, módja, tehát mindig más a helye, módja, időtől, korszaktól, életkortól, közegtől függően.

"De bizony el kell fogni sok mindent"

->

De bizony el kell FOGADNI sok mindent...