Miért engedi nem kevés szülő a gyerekének (kb 4 éves kortól akár 10 éves korig), hogy nyilvános helyen hangoskodjanak, rohangáljanak?

Attól, hogy felborítani nem sok mindenkit tud, még nagyon zavaró, ha neked rohan, lökdös, kiabál.

Én jártam már úgy, hogy vártam a buszt és az egyik fogócskázó gyerek engem használt háznak és kb belém kapaszkodott meg cibálta a ruhám, bújt mögém, hogy a másik ne találja el hógolyóval, de azért hozzám vágta, hátha... Nincs bajom a gyerekekkel, de azért álljon már meg a menet. Mikor szóltam érte még nekik állt feljebb.

Vagy, mikor vonaton rohangáltak, a gyerekek és majdnem fellöktek egy babakocsit meg a nagymamát, csapkodták a wc ajtót, stb. Mikor a kalauz rájuk szólt akkor is a szülő volt felháborodva.

Egyik családtagunk is engedi ezt a gyerekeinek. Szerinte teljesen normális ez a viselkedés. Ami végülis igaz, de nem a tömegközlekedésen, utcán, orvosnál, hanem otthon vagy a játszótéren. Aztán, ha rájuk van szólva akkor még a szülő van megsértve.

Igazad van, én is tapasztalok ilyesmit. Legsúlyosabb az volt,mikor egy kiskamasz srác pár hónapja felszállt a metróra az anyjával körbenézett és elkezdett hisztizni, hogy le akar ülni és ő gyerek neki ez jár, valakinek át kéne adnia a helyét. Persze mindenki kiröhögte kb. nehogy már a nyugdíjas nénik/bácsik álljanak fel neki. Az anyja meg neki helyeselt. Kissrác tovább fokozva a helyzetet megállt egy kapaszkodónál és elkezdte az ott ülő pasat arcon köhögni, ütögetni (ajtó melletti ülés), provokálta, hogy leülhessen, közben meg ott virgonckodott, biztos nem volt komoly baja. A pasas 2 megálló után erőteljesen rászólt azt még ő volt a szemétláda...

Nem vagyok gyerek ellenes, van egy 4 éves fiam, de azért nem ő az úr házban, bármennyire is imádom. Étterembe nem visszük, mert nem az a nyugodt típus. Érdekes mi sem halunk bele, hogy hétvegente itthon főzünk, vagy néha a mamanál ebédelünk. A gyerekkel az élet is változik. Sokan képtelenek lemondani korábbi életvitelükről is. Ez is problémásan csapódhat le a gyereknevelésben.