Dübörgő kisgyerek?
Szerertném megérteni a helyzetet, hátha úgy könnyebb lesz elfogadni:
Szóval, 3 emelettel felettem lakik egy házaspár, két örökbefogadott 4 év körüli gyerekkel. A kicsik egész nap, este tízig dübörögve játszanak, dobálnak valamit, valaminek pedig vagy nekiszaladhatnak, vagy a kanapéról ugrálnak, nem tudom, de hatalmas csattanásokat is szoktam hallani.
Kértem szépen, hogy kicsit legyenek halkabban, az alattuk közvetlenül lakó néni is kérte őket, semmi.
Felajánlottam azt is, hogyha nincs ideje, akkor szívesen elviszem a két gyereket a ház előtti játszótérre, hátha kiugralják ott magukat, de nem, azóta is bent vagy a lépcsőházban randalíroznak, visítoznak. Apjukat ritkán látni, anyuka szinte sose szól rájuk. Hozzateszem nem alkalmi jellegű, hanem rendszeres.
Ha már semmit nem tudok tenni, így az itt jelenlévő anyukákat szeretném megkérdezni, hogy mit kezdhetek ezzel a helyzettel?
De most komolyan: szerinted mit tud tenni? Kötözze le a gyereket? egy 4évesnek szólsz, hogy halkabban, óvatosabban játsszon, megérti és megcsinálja... kb 1 percig, aztán már meg is feledkezik róla.
Milyen segítséget? Ne haragudj, de ha odajönne egy szomszéd, hogy majd akkor ő kiviszi egy órára a gyerekemet a játszótérre, minimum furcsán néznék rá... de lehet, figyelgetni kezdeném, hogy vajon rámozdul-e más kiskorúra is :o
Tanulj vagy dolgozz máshol, ne otthon. Vagy te ülhetsz otthon egész nap (feltételezem így van, hiszen tudod, hogy csak délben van pihenő), de a gyerekek ne legyenek a lakásban?
Oké, nyilván ülhetsz, mert a te lakásod. Az meg az ő lakásuk.
Aha, akkor fordítdsuk meg a dolgot:
Én nem zavarok senkit semmivel, nem cigizek, nem bömböltetem a zenét, nem csapkodom az ajtót, nem veszekszem ordítozva a parommal, nincs feszt ugató kutyám sem. De én dolgozzak máshol, menjek máshova, mikor felajanlottam hogy oldjuk meg a dolgot, akárhogy,mert nem lehet megmaradni a lakasban. Nem csak én szóltam már, hanem mások is, mást is zavar a dolog.
Tudod, mindenki addig csinál azt a lakásában amit akar, ameddig másokat nem zavar vele. Itt már megint mondom, nem csak egyedülén szóltam neki.
Nem. Mindenki addig csinálhat bármit (amit csak akar) a lakásában, amíg az nem ütközik jogszabályokba. Ha úgy érzed, élhetetlen a helyzet, jelentsd fel. Szólj a gyámügynek, vigyék el a gyerekeket, mert egész nap szaladgálnak, anyu meg nyilván nem neveli őket, mert nem szól rájuk és nem bízza rá a kvázi idegen szomszédra.
Kérdezted, mit kezdhetsz ezzel a helyzettel... anyukaként (akinek a gyereke ilyen volt, és aki hallgatja, hogy a szomszédban is ugyanilyen a gyerek) azt mondom, hogy bírd ki, mert nem oldja meg semmi más, csak az idő.
Tavasszal majd kevesebbet lesznek otthon, előbb-utóbb oviba (és majd iskolába) is biztosan mennek... de most komolyan: MOST hova vigye?
Az én gyerekem rájött, hogy tud ugrani.... Szerintetek? Éjfélkor nekiállt. Napok óta ez a sláger. Hiába kérem, hogy ne csinálja. Kiküldtem a konyhába, ugráljon ott, az elveszi a zajt... Ennyit tudok tenni.
Az alattunk lakó szólt, de mi meg más miatt halljuk őket, meg mások is.
Hamarosan mind költözünk! ;)
15-össel egyetértek! Jólnevelt 7 éves fiam van, tudja jól picije kora óta, hogy a lakásban nem állatkodunk, arra való a játszótér és a park.
Egy társasházban a gyereknek is alkalmazkodnia kell, ami nem nehéz olyan szülők mellett, akik nevelik is. De persze sok mai szülő (én is mai vagyok csak átgondoltabb) úgy van hogy mindegy mit csinál a gyerek csak
a. kösse le magát
b. maradjon életben
hisz csak egy gyerek, majd ráér viselkedni ha felnő. Na, akkor meg már nem akar!
#5 vagyok: Annak aki lepontozott üzenem hogy menjen a fenébe a panellel nem kompatibilis gyerekével együtt. 50 nm-es lakásba nem szül 3 gyereket ép eszű ember és főleg nem sorban egymás után. Nekem is van egy lányom aki érdekes tud viselkedni pedig nem tabletezik meg tv-zik egész nap, a kutyám is csendben van, nem dohányzunk, nem üvöltetek TV-t vagy zenét egész nap és nem ordibálok sem én sem a családom, nem ugrálunk a kanapéról, nem mosok éjfélkor pedig nem egyszerű a napirendem és nem porszívózok akkor amikor mást zavarok vele pl. vasárnap tök jó arra kelni amikor az lenne az egyetlen reggel amikor relatíve addig pihenhet a családom ameddig szeretne. Érdekes azt persze még sosem hallottam hogy anyuka vagy apuka rászólt volna bármelyik gyerekre is pedig szóról szóra hallani őket sokszor. Nekünk nem is szólt még egyik szomszéd sem hogy zavarnánk őket és nem kell senki seggét se nyalnom hogy ne hívják rám a jegyzőt vagy a gyámügyet. A védőnő is tisztában van a helyzettel mert értelemszerűen ugyanaz jár a családhoz így amikor hozzánk jön hallja mi megy odafent és meg is jegyezte már párszor ő is. Persze de hét nem lehet mit csinálni 3 gyerekkel de szerintem ennyire már adnak annyi CSOK-ot hogy fussa egy olyan házra amiben nem keserítik meg a körülöttük lakók életét...
Értem én hogy sokan azt hiszik ha már gyerekük van akkor mindenki legyen marha elnéző mert a világ körülöttük forog DE NEM! Inkább a sok ilyen ősasszony gyakoroljon önkritikát és nézzen körbe egyszer mert a világon más emberek is vannak akiket attól még hogy empatikusak mint pl. én is még marhára zavarnak a non-stop zajongó kölykeitek akkor is ha csendben tűrik. Nem fogom eladni a kemény munkával megszerzett lakásom azért mert a "kedves" szomszéd nem hajlandó megnevelni a gyerekeit... Mit képzeltek, az ilyeneket beköltöztetném egy épületbe aztán őrjítsék meg egymást. Nem adok sok időt hogy elkezdjen zavarni ha másik gyerek csinálja azt amit a te gyereked napi szinten művel.
Nekem nincs gyerekem, de van egy húgom, akinek nagyon szépen el lett magyarázva, hogy egy társasházban nem szabad ugrálni, labdázni, rohangálni mint az őrült. Érdekes, felfogta. De, ha még is rájött az, hogy csinálja bármelyiket is, akkor rá szóltunk és el jutott a tudatáig az, hogy nem csinálja többet, helyette rajzol, vagy színez, vagy gyurmázik. (mert az is ésszerű, ha ugrálás helyett felajánlasz neki más játékot)
Értem én,hogy ha valakinek gyereke lesz meg kell hajolni előtte. De gyakorlatban szerintem ez nem így megy. Ugyanis lehet azzal dobálózni, hogy "az én gyerekem az csak egy gyerek, ez a dolga, hogy úgy ugráljon, hogy az alsó szomszédnak a vakolat potyogjon a plafonról, de Janibá meg cigizik és ez sokkal rosszabb, neki mégse szól senki."
Akik ilyen szülők, azok komolyan nem gondolnak bele abba, hogy lehet az is, hogy alattuk egy beteg lakik, aki pihenni szeretne, vagy egy olyan ember, aki éjszakás műszakban dolgozik, vagy egy diák, akinek figyelnie kellene az anyagra, vagy akkor ha már gyerek, akkor egy csecsemő, akit az ovisa az ugrálással és visítással felébreszt?
Ha meg már több ember is jelzi, akkor nem lehet, hogy igazuk van?
Vagy akkor is azzal vágnak vissza, hogy Terike hangosan tanul, Janibá cigizni, Erzsike meg hangosan varr?
És igenis lehet mit csinálni a gyerekkel, megnevelni. Elmagyarázni neki, hogy ezt nem szabad, mert zavar másokat, és felajánlani neki, hogy fessen vagy gyurmázzon. De le is lehet vinni a játszótérre, vagy szánkózni..
Mindenki legyen tekintettel a másikra. Ha ilyen "vérszülők" lesztek ne várjatok el azt, hogy mások meg intelligensen állnak hozzátok...
Lehet lepontozni.
Ja és, hogy a kérdésre is válaszoljak, kedves kérdező! Szólj határozottabban a szülőknek, nevezd meg konkrétan azokat a tevékenységeket, amiket nem tudsz csinálni a gyerekeik miatt. Illetve fel is jelentheted őket, ha nem változik a helyzet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!