Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » 15hónapos a kisfiam, és nem...

15hónapos a kisfiam, és nem tudom normális-e, amiket tapasztalok vele kapcsolatban? Akinek van ilyen korú gyermeke kérem válaszoljon. Köszönöm.

Figyelt kérdés
Szóval megszületett 2016. szeptemberében a kisfiam, aki az első három hónapot végig ordította hasfájás miatt, majd mikor már jobb lett a helyzet, akkor észrevettük, hogy 3hónaposan kibújt az első foga, ami okot adott a továbbiakban is a sírásra, nyűgösségre. De eközben még volt még egy problémánk, hogy refluxos volt, mindig ha megitta a tápszert és büfizett, akkor a felét kihányta. Ez volt minden etetésnél. Napi minimum 5x öltözködés anyának és babának is. Túl lettünk ezen is. Foga most 16 van, tehát már csak 4 hiányzik. Már elég jól viseli, bár vannak nyűgösebb napok. Ami inkább zavar, hogy nem mond egy szót sem, sem anya, sem apa, semmit. Néha dumál magának össze-vissza érthetetlen dolgokat, de egyébként semmi értelmeset. Ha magyarázok neki nem érdekli, olyan mintha át nézne rajtam. Ha játszani akarunk vele vagy tanítani szeretnénk az sem érdekli. Mintha ott sem lennénk, megy magának. 1évesen indult el, egy örökmozgó baba, aki soha nem áll meg, mindig csinál valamit, mindig megy, nincs olyan, hogy 2percet nyugodtan ülne és nézné a tvt, vagy pihenne. Mesés könyvet is sokszor előveszem, mutatom neki az állatokat, magyarázok, olvasok, ő erre fogja és bezárja majd a földre dobja. Inkább a rosszaságok érdeklik, virágföld kiszedése, virágok tépése, fazekak, tálak kiszedése a szekrényből. Mindent le dobál a földre, rombol. Semmi értelmeset nem tudunk vele játszani. Ha elmegyünk az üzletbe, beültetjük a bevásárló kocsiba, de nem marad meg, ordít, mint a sakál, oriási hangja van. Ha kivesszük akkor megy mindennek neki, elszalad, hiába akarjuk megfogni a kezét nem engedi, megy magának. Az sem érdekli ha nem lát minket. Az evéssel is bajban vagyunk, nem nagyon akar harapni/rágni. Pl nyújtok neki banánt és csak szopogatja, de nem harap le belőle szépen egy darabot, mint ahogy kéne. De ha az ujjam dugom a szájába olyat ráharap, hogy legszívesebben sírva fakadnék. A városba sem lehet vele kimenni, mert babakocsiban nem marad meg, menne a saját lábán, de viszont ha kivesszük nem hajlandó megfogni a kezünket, meg elszalad, mindig oda ahová nem szabad. Ha pedig el akarjuk onnan hozni, vagy felvesszük, akkor toporzékol, szó szerint földhöz veri magát és ordít. Olyan tehetetlennek érzem magam. Van még másnak is ilyen ,,bajos,, gyereke? :( Köszönöm ha elolvassátok és válaszoltok. :)

2017. dec. 15. 20:37
1 2
 11/16 A kérdező kommentje:
Köszönöm az együttérzést. Hát hidd el tényleg minden úgy van, ahogy leírtam, nem túlzok. A párom végtelenül türelmes ember, de ő is azt mondta, hogy ha neki kellene itthon lennie vele már tönkre ment volna idegileg. Őt is nagyon ki tudja készíteni, pedig nincs olyan sokat vele, mert hát dolgozik, aludnia is kell, tehát pár óra marad a gyerekre, de néha még neki is sok. És persze ha elmegyünk szüleimhez, vagy anyósomhoz ott fele annyira sem rossz, mint itthon. Ők meg folyton csesztetnek, hogy mit panaszkodunk mikor a gyerekkel semmi gond nincs. Pfff, na persze.
2017. dec. 15. 23:23
 12/16 anonim ***** válasza:
100%

Az enyem sem engedte ennyi idosen, hogy fogjuk a kezet, es meg volt az elkepzelese arrol, hogy merre szeretne menni. 8 honapos koratol allva, majd olben ultetve pelenkazom bugyipelenkaval, mert fektetve nem szerette. Nalunk a kulcs a minel tobb onallosag, keves, de fontos tiltas/betartando szabaly, es csatos hordozo illetve tricikli. A hordozoba akkor teszem, mikor mar semmi sem jo neki, faradt. A tricikli (egy hasznaltan vett Smart trikeunk van) nagyon jo neki, szabadabban mozoghat benne, van egy kirmanyhoz rogzitett zenelo-vilagito telefon hozza, azt nyomkodhatja, kesobb tekerheti. a pedalokat, 10 honapos kora ota hasznaljuk. 18 honapos koraban egy idore eltettuk, mert leert a laba, es huzta a foldon, de lehet kapni olyat, aminek mas a labtartoja. Babakocsi helyett nekunk tokeletes volt.


Az evesnel milyen gyakran esztek egyutt? Mennyire hagyod neki, hogy egyedul egyen? Mikor kezdted bevezetni az eteleket es hogyan? (Gobdolom a leirtakbol, hogy purevel, nem falatkasan).


A gyerekem egyik kis baratnoje ivolt ilyen, hogy semmivel nem lehetett lekotni par percnel tovabb, mig a gyerekemet igen, most meg a kislany raerzett a rajzolasra, es olyan hosszan bele tud melyedni, ahogy a gyerekem meg eddig semmibe, vagy legalabbis nem tudok ilyet most felidezni. Szerintem csak meg kell majd talalnia az erdeklidesenek megfelelo dolgot. Nekem az segitett, hogy olyan dolgojat csibalok, amiket en elvezek, es latszott, hogy a gyerekemrt pl. a mozgasos dolgok kotik le, amiben utanozhat is, a tanc, joga pl. ilyenek, nagyon ugyes benne, es nagyon szereti. A konyveket ugy tettem neki (es magamnak is) erdekesse, hogy mivel szeretek enekelni, ezert az ot jobban erdeklo rajzoknal mindenfele dallamot meg habgokat talaltam ki, hangszereket utanoztam, meg ilyenek. Te milyen tevekenysegeket elvezel, mi a hobbid?

2017. dec. 16. 05:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 anonim ***** válasza:
Amugy en sem alszom most par hete rendesen, szinten ebred sokat, es hajnalban nehezen alszik vissza (21 honapos).
2017. dec. 16. 05:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 anonim ***** válasza:

Én sem értem, miért mondják minden hasonló kérdésnél, hogy minden gyerek ilyen és ez a normális. Ez egyáltalán nem normális, de sok gyerek ilyen, főleg fiúk. Valószínűleg semmi baja, majd kinövi, de hogy őszinte legyek én megnézetném, csak hogy megnyugodjak.

Nekem ennyi idős korban az a normális, ha odafigyel és megérti, amit mondok, azt csinálja, amit mondok, arra megy, amerre mondom. Rágni ennyi foggal már kéne tudni, de fog nélkül is.

2017. dec. 16. 13:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/16 anonim ***** válasza:

Ismételten a 3as válaszíró vagyok :)

Én is leizzadok, mire kicserélem a pelenkáját, a babakocsiba tenni is kész küzdelem, a meséskönyveket széttépi, nem étdekli a mese. Mostanság mindent hozzámvág. Ha nem az van amit szeretne, hanyatt fekszik és képes fél órát ordítani, olyankor semmi sem érdekli, hiába próbálom elterelni a figyelmét. A szüleimnél vagy anyósoméknál egy igazi angyal. Sokszor együtt vagyunk ott és szépen eljátszik, nincs sírás, nyöszörgés. Otthon meg pont az ellentéte.

2017. dec. 18. 17:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 anonim ***** válasza:
Szia, mi van veletek azota?
2022. ápr. 21. 07:18
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!