Egy gyerekes anyák, a ti életetek is tök könnyű a több gyerekesek szerint?

Nekem is egy lányom van, 2,5 éves, még nem biztos, hogy lesz testvére, de ha igen, akkor az biztos, hogy egy (hacsak nem szívom meg és lesznek ikrek :D).

Őszintén, nem annyira egyszerű gyerek, baromi rossz alvó volt sokáig, most se alussza át az éjszakát, nehezen akart enni, most is van, hogy alig eszik, 2 éves koráig cicimánia volt stb.

Ennek ellenére én nem éreztem sosem nehéznek az anyaságot, élvezem. És azt határozottan látom, hogy igen, könnyű nekem a többgyerekesekhez képest. Pont ezért nem biztos, hogy el akarjuk ezt rontani azzal, hogy többen leszünk :D habár a kétgyerekesek még egész jól elvannak.

Nyáron voltunk a Balatonon, ott azt néztük a férjemmel, hogy nekünk tényleg milyen laza és könnyű a nyaralás, egyikünk foglalkozik a gyerekkel, addig a másik tud pl nyugodtan enni stb. A lányunk aludt a strandsátorban mögöttünk, addig mi beszélgettünk, pihiztünk. Volt körülöttünk pár ilyen 3-4 gyerekes család, na nekik nem ilyen volt... egész nap káosz, "holahúgod", "mármegintahomokoteszi", "neszaladjel", "gyertekmárkiavízből", "menjünkmárenni", "induljunkmárvissza" stb. Folyamatos kiabálás, veszekedés, fegyelmezés. Na hát ezt köszi, nem.

Biztos vagyok benne, hogy nem minden sokgyerekes család ilyen, én is láttam kivételt, de 10ből legalább 8nál ez ment. Én megőrülnék, ha ilyen lenne az életem.

Szóval igen, én látom, mennyivel könnyebb nekem egy kisgyerekkel, éppen ezért, ha szülök is még, csak egyet és nagyobb korkülönbséggel.

Szerintem mond el neki a véleményed, de ne kiosztóan, ha már a barátnőd. Gondolom nem angyali természetű valamelyik gyereke, hogy ennyire ezt érzi.

Nekem 2 van, 4 és 1 éves szintén. Pocsék az időbeosztásom, ezért nehéz, segítségem sincs. Soha nem panaszkodtam arra, hogy x számú gyerekkel nehezebb mint egyel. De a gyerekeim szófogadóak, jól alszanak, elvannak, persze hiszti van, de szerintem az teljesen normális.

Max az szokott eszembe jutni, hogy akinek egy van, sokkal jobban oda tud figyelni arra az egyre, tud vele játszani. Amíg csak a nagyobb volt, rengeteget játszottunk. Ez sajnos már nincs meg.

De pl unokatesómnak egy van, már nagy, de amíg kicsi volt, sokat volt velem, nagyon szeretem, de égedelem rossz kisgyerek volt. Na ha ilyet kaptam volna, lehet nekem is csak egy lenne :)

"A jó barátság alapja az empátia, és a megértés."

Egyetértek. Pont ez hiányzik a kérdezőből, aki az egyszem gyerek mellett szintén meg akar dögleni, olyan nehéz, de kettő mégiscsak übereli.:D Komolyan mondom, szánalmasak vagytok. Ez az egész kérdés is röhejes, ha ekkora megterhelést jelent a gyerek, hogy csak panaszkodni tudtok, és ezen versengtek, kinek van több joga rinyálni, akkor nem kell szülni és meg van oldva a dolog.

"15, előre honnan tudod, hogy milyen gyerek jut és hogy bírod?"

Pont nem ez a kérdés.:D Akit már ez is frusztrál: "Még meg sem született a második gyerekük (pár naő választotta el a szüléstől), már azt hallgattam, hogy persze, az embernek kőkemény elvei vannak egy gyerekkel, de aztán ez sokat változik. (Mindez mert nem adtam cumit a lányomnak.) ", azzal komoly gondok vannak, és nem a barátnőjében kéne keresni a hibát.