Fiam 6 éves nagyon gyenge érzelmileg, ezért beírattam judora, hátha megerősödik sokat nyafog sokszor sír, szinte mindenért, testileg meg nagyon erős, mit tehetnék még?

Ne eroltesd a judot, latod, hogy nem neki valo, es utalja.

Valami nincs rendben nala, a szakszolgalathoz kellene fordulni.

Akkor is erzelmileg labilis aminek oka van. Kellene a szakszolgalat segitseget kerni, ott van szakember aki segit.

Van az a helyzet, amikor te mint szulo mar nem tudsz segiteni, segitseget meg nem ciki kerni

Judozok én is, a fiam is. Szoktam látni az 5-10 éves - jellemzően kezdő - korosztály edzéseit.

Érkezik oda mindenféle gyerek, és aki kicsit is élvezi a gyakorlatokat, és kicsit hajlandó odatenni magát, annak tényleg sokat segít.

A gyerekek közt is kevesebb ott a szívatás, szívózás, nincs kiközösítés... a sok meghajlásból csak ragad rájuk valami...

Viszont azokkal a gyerekekkel, akik érzelmileg éretlenek, vagy abszolút nem szeretik a judot, egyáltalán, a fizikai erőkifejtést, azoknál nem tesz a judo sem csodát.

Az edző annyit tehet, hogy ha valamelyik srácban nem teng túl a küzdőszellem, vagy nagyon rosszul viseli a kudarcot, hogy látványosan fiatalabb, gyengébb gyerekekkel is párba állítja. De az edző nem pszichológus, nem pszichiáter, nem pszichoterapeuta és a csoport edzése nem személyiségfejlesztő foglalkozás.

A "nagyon erős" gyerekek ebben a korban a túlsúlyos, "sűrű", nem szívesen mozgó, ügyetlen gyerekeket jelentik. Tudom, mert én is ilyen nagyon erős gyerek voltam, meg a fiam is ilyen "nagyon erős" gyerek (mármint az, aki most nem judozik, de egy évig őt is hordtam edzésre). A fiam csoportjában most is vannak ilyenek.

Amíg ők nem tapasztalják meg, hogy milyen erősek, nem jönnek rá, hogy a befektetett munkával arányosak lesznek az eredmények, azzal arányos a sikerélmény - nos, addig nem biztos, hogy öröme lesz a judoban.

Ártani nem fog neki a judo, sőt! De a srác aktív részvétele nélkül nem lesz csodaszer.