4 éves gyereked kisergetned a fürdőbe pisilni, fogat mosni, mivel fel a pokoktol v ösztönözned, h legyen bátorsága egyedül menni?

Abszolút kísérgetném, mint ahogy teszem is minden nap. A kisfiam 4,5 éves, egy pár hete kezdődött Nála az absztrakttól való félelem. Teljesen időben van, a világ legtermészetesebb dolga, hogy fél a sötéttől, az árnyaktól, attól, ha furcsán áll a függöny a szobájában, és még sorolhatnám. Tanultam az egyetemen gyermekpszichológiát, tudom, hogy azzal segítek Neki, ha komolyan veszem a félelmeit, és támogatom ezekben a helyzetekben. Persze, mindig megbeszéljük, hogy a képzeletünk szüleménye az ágy alatt megbúvó szörny, a függöny mögött rejtőző szellem, de attól a félelme még igazi félelem, amelyet komolyan kell venni. Ha most nem állsz mellette, hanem inkább belehajszolod a félelmetes helyzetekbe mondván, ő már nagyfiú, a nagyfiúk egyedül mennek a mosdóba, azzal annyit érsz el, hogy elfojtja magában, inkább kerülni fogja a félelmetes helyzeteket (lásd az egyik előző kommentelő, aki inkább visszatartotta a pisit, mert félt a klotyómanótól), és nem fogja elmondani neked az újabb félelmeit, mert tudni fogja, hogy nem számíthat a megértésedre.

A férjed jól ráérzett, mire van szüksége a fiatoknak.

Nem a pókoktól fél..:-)) ez egy természetes lelki folyamat, majd elmúlik..kísérgeds csak, és nem kell vele foglalkozni..

nekem 7,5 a lányom, és ez időnként előjön most is, ráfogja mindenfélére, hogy mitől fél, de igazából ez ilyen lelki dolog, szorongás, stb.

Kicsinek én is ott ültem a budi/kád előtt, mostmár egyre ritkább, sőt, rámszól ha bemegyek..:-))

Szóval szeretgesd, kísérgesd csak..kitartás!

Az előzővel egyetértek, viszont én ilyen esetben a kisgyermeknek elmagyarázom az érem másik felét is: Magyarországon nincs veszélyes pók, de melegebb országban van, ott vigyázni kell, de ott a városokban ritka a mérges pók, az erdőn, mezőn gyakrabban találkozni trópusi országban.

Sajnos fogalmam sincs, hogyan állnék elő a témával, ha olyan országban élnék, ahol léteznek veszélyes pókok...

Hazudni nem szabad a kicsiknek, a nem kongruens magatartás meglehetősen káros (kivéve, ha indokolt, kegyes hazugság), pláne nem a veszélyekről.

(Bár pl ha Horvátországban, vagy Venezuelában élnék, akkor már kisiskolás koromra én is, mint minden ott lakó rutinos volnék a veszélyes pókok elkerülésében, felismerésében meg a teendők kapcsán, hogy marás esetén mit kell tenni. De nem éltem sose olyan helyen. Ha ott laknék, tudnám, hogyan beszéljek a mérges pókok veszélyeiről a kicsiknek, de nem ijesztgetve, hanem megelőző jelleggel.)