Miért "lát" 2,5 éves kisunokám kísérteteket?
Már egy jó ideje ha nálunk van, gyakran mondja, kísérteteket lát.Hiába mondom neki, nincs ott semmi, stb.Mondom neki, én már elzavartam őket, többet nem jönnek ide, stb. Már mindent kitaláltam, de nem használ.
Tegnap is játszottunk kirakóval, egyszer felkapta a fejét,kinézett a szobából a folyosóra, a nyakamba ugrott és szorította a nyakam, hogy kísértetek vannak kint, vigyél haza.De otthon is csinálja néha.
Ez nem mindennapos dolog, de hetente egyszer előfordul.
Néha néz meséket, de csak neki valót:most a Jonalut szereti meg a Micimackót.De ezt is korlátozva, délutáni elalvás előtt 1-2 részt.De ezekben nem látott kísértetet.
Szokott együtt játszani nagyobb-kisebb rokon gyerekekkel, barátaik gyerekeivel, de még nem hallották a szülők, hogy a gyerekek közt téma lett volna a kísértetek.
Normális dolog ez? Hogy lehetne elfelejtetni vele? Már arra gondolok, mi van ha tényleg lát valamit? Habár én ilyesmiben nem hiszek.
Ők még valóban láthatnak szellemeket, higgy neki, és együtt zavarjátok el!
Más téma, de lefekvés előtt inkább olvass neki mesét, ne akkor tévézzen.
Szerintem ez számára
A) egy játék, aminél élvezi, a szerepjátékot és/vagy ha több, intenzívebb figyelmet kap (a szülő pl. vele marad tovább elalvás előtt, a nagymama ölelgetve vigasztalja) vagy
B) tényleg már beleélte magát és egy-egy árnyékba, hangba vagy szeme sarkából látott mozgásba beleképzel valamit (ezt erősítheti a "már elzavartam őket", "megnéztem mindenhol" - mert azt jelentheti számára, hogy na tessék, a nagyi szerint is léteznek és most ugyan már elmentek, de máskor visszajöhetnek).
Nem vagyok pszichomókus :) ötletként talán megpróbálhatnátok a félelmet tényleg játékossá tenni, játszatok szellemes bújócskát/kergetőzést, ahol ő a szellem és nagy húúúú-val ijesztget az ajtó mögül vagy egy takaró alól, te meg féljél jó színpadiasan. Ha meg legközelebb "lát" valamit, együtt odalopkodhattok valami szelleműző varázstárggyal (ami bármi lehet, ami épp akad) vagy csak egy nagy hú-val, hogy visszaijesszétek.
Elvileg a lányom is pont ennyi idősen látott (vagy nem, fogalmam sincs.) Mindig ugyanott mondta hogy látja. Kérdeztem hogy néni vagy bácsi, mondta, hogy micsoda, mondtam, hogy mondja meg neki, hogy menjen el. Párszor mondta, nyàr vége lett aztán már nem mentünk ki, ez a kertben volt, idén már nem látott semmit, most 3,5 éves.
Neten olvastam, hogy aki látja az tudja elküldeni.
Üdv!
Itt két dologról van szó:
1. kísértetet 2. lát
1.
Hogy kísértetnek nevezi amit lát az biztos tanult dolog. Valahol hallotta a szót, és a "szövegkörnyezetet" is tapasztalta. Ez független attól, hogy valójában mi létezik.
2.A mi gyerekünk is látott valami. ő katonákról beszélt. (gondolom mert a mesékben hallot ilyet) TV-t nem nézett. Nem volt okunk kétségbe vonni, hogy tapasztal vmit(csak azért mert mi nem). Hallása, látása sokkaljobb mint a mienk. az is biztos, hogy érzékszervei jelének feldolgozását, érzelmezését kevésbé befolyásolja a tudása(megszokása) mint a mienkét.
A képzelődés tudásból fakad. Hogy 7-8éves vagy idősebb korbsn mindenféle élménnyel, tudással, frusztrációval terhelve a gyerek hajlamos a félhomály formáiba beleképzelni vmit egész más helyzet mint amiről 2-3 évesen beszélnek... szerintem.
1-nek:
Az ismeretlentől való félelem evolúciósan magyarázható ösztön.
A valóság és a képzelet keverése nem. Miről képzelődne és miért volna az jó mikor elsődleges feladata épp a valósággal való ismerkefés?
En medium vagyok es szerintem ez teljesen normalis az o koraban. Meg latja oket idovel viszont elfelejti majd ezeket a paranormalis lenyeket.
De ha kepesseget fejleszti akar tisztanlato is lehet. Tovabbi kerdeseit is irja meg kerem ami a hataskorommel kapcsolatos. Udv:MELABE
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!