Ovira teljesen alkalmatlan bioritmussal mit kezdjek? Fokozatosság vagy drasztikus változás?
Nálunk ez nem új dolog, de most a nyáron kiteljesedett és ennél jobban még nem csúsztunk el a "normáltól".
3 éves a lányunk és a 28-ai héten indul a beszoktatás, ahova fél 8-ra lekésőbb be kellene érnünk. Nekünk ezt ha holnap kellene csinálni, lehetetlen lenne.
Mivel a párom délután viszonylag későn ér haza és mivel nem vagyunk itthon ülősek, ezért szinte mindig megyünk valahova. Ha máshova nem, akkor legalább a barátokkal, testvérekkel megyünk valami kiülős helyre vacsorázni, ahol lehetőleg játszótér is van a közelben. De van hogy csak a szülőkhöz vagy egymáshoz megyünk. Bár ha itthon vagyunk akkor sem alakul másként az esténk.
Szóval a lényeg, hogy 11, fél 12 előtt nem igazán szokott a lányunk ágyba kerülni. Ez babakorától kezdve hasonló volt. Emiatt a késői fekvés miatt 9, fél 10 előtt nem kel fel. Az ebéd is csúszik így 2-re és délután 4-ig, fél 5-ig alszik, így fent szokott gond nélkül maradni.
A kérdésem az lenne, hogy mivel próbálkozzak először, min változtassak? A gond az, hogy születésétől kezdve így van, fürdeni például reggel szokott, ami most nyilván át kell, hogy kerüljön estére, mivel reggel neki 6-kor kellene majd kelnie így is az ovira.
Ma megpróbáltuk, hatalmas hiszti volt, végig üvöltötte a fürdést és persze le sem akart feküdni 10-kor.
A párom szerint azzal kellene kezdeni, hogy fél 7 fele felébresztem és nem hagyom aludni délig, akármi is lesz. Szerintem meg kellene valami fokozatosság, nem azonnal felrázni 7-kor, mert így tuti nyűgös lesz és azt sem tudja, hogy mi lesz.
Attól legalább nem kell félni, hogy fog majd aludni az oviban, mert már 3 éves, de kb még mindig el tud aludni bárhol, autóban, kezemben, idegen helyen is, ismerősöknél.
Viszont nem tudom, hogy egy hét múlva, hogyan fog ő 9 fele lefeküdni és 6-kor kelni. Ti mit tanácsolnátok nekünk?
Nem lehet, hogy a kérdező véletlenül pont ugyanaz, aki sok sok hónappal ezelőtt megkérdezte, hogy "miért baj, ha reggel nem kel fel a gyerekhez, csak 10-11 után, mert ő képtelen"? :)
Emlékeztek erre?
Hát, ide vezet. Akár ő volt, akár nem.
Èdes vagy ezzel az álcinizmussal, mintha a világ legtermèszetesebb dolga lenne reggel 10kor mèg aludni...el is hinnèm, hogy jó így neked, ha nem itt szorongnál, hogy mi lesz, ha neked is, meg a lányodnak is fel kell kelni mondjuk 6kor!
Mit dolgoztál azelőtt?? (bár sejtem a választ, mègis füllents már valamit ide)
Esküszöm, hogy jó poén volt, utolsó :D Bár nyilván csak azért tudok már ilyen nyugodtan hozzáállni, mert túl vagyunk a kritikus részen.
Rengeteget segített az, hogy szinte az utolsó pillanatban volt egy óvó csere, és egy olyan óvónő lett a lányomé, aki a "kuncsaftom", ráadásul azok közül is, akivel nagyon jóban vagyok. Így valamilyen szinten van rugalmasság az életünkben érkezés meg amúgy az oviba járás terén. Tudja, hogy úgy dolgozom, hogy a lányommal így alig lehetnék délután (3 órát dolgozom egy nap, de pont mikor vége az ovinak), így sokszor abból sincsen baj, ha nem megy, hanem velem itthon marad,. Ráadásul a lányomnak sem volt idegen, mert ő is sokszor találkozott már vele a munkám kapcsán. Meg ő a kedvenc is a csoportban, hála az óvónéniknek.
De amúgy nyilván volt rendesen váltás is, mert például este fürdik :D
"Meg ő a kedvenc is a csoportban, hála az óvónéniknek"
Ez aztán marha egészséges mondhatom. Nem kellene kedvencnek lennie sem neki, se másnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!