Van köztetek, aki drasztikus eszközhöz folyamodott, hogy a kisgyermeke megtanuljon végre egyedül enni?

2.5 éves a fiam. Megérti ha azt mondom neki, hogy ha nem hagyja abba a beszédet akkor menjen a szobájába, hagyja ott az ételt, vagy pl azt is megérti ha azt mondom, egye meg az ebédet és utána ehet egy kis csokit-kekszet akármit. Arra akartam utalni, hogy egy 2.5 éves gyerek már megérti amit mondasz, és azt is eltudja dönteni hogy éhes-e. Ha nem hajlandó segítséggel sem enni vedd el előle az ételt és menjen játszani, ha éhes úgyis szól hogy rakd vissza, ha nem éhes akkor meg hagyd. Az én fiam eléggé levolt maradva önálló evés téren, majdnem 2 éves volt amikor egyszer csak kanál került a kezébe és szépen ette egyedül a főzeléket, mondjuk én nem is erőltettem addig mert láttam hogy nem megy neki.

A saját fiamból kiindulva, ha nem enne, elvenném előle és elküldeném játszani, én nem csinálok ebből nagy ügyet, nem könyörgök már neki... Nagy már ahhoz. Az 1 éves kislányomnak szoktam könyörögni meg jópofizni, hogy legalább pár kanállal egyen.

Valami itt nagyon el lett szúrva korábban, de ez vagy nem is fog kiderülni, más szempontból meg mindegy.

Ha "drasztikus eszközökhöz" fogsz folyamodni, akkor majd egy hónap múlva jön a kérdésed, hogy "miért nem eszik a gyerek"? Vagy miért vannak hisztirohamai?...

Szerintem a legfontosabb most az lenne, hogy TE megnyugodjál, és engedd el azt a görcsös elképzelést, hogy a két és fél évesednek kanállal-villával KELL ennie, és most azonnal.

Ha eszik kézzel, akkor egyen kézzel. A lényeg, hoyg az evéssel magával ne alakuljon ki "rossz viszonya", már amennyire ez most lehetséges.

Szépen üljetek le mindig együtt enni, vagyis hogy ne "etetés" legyen, hanem közös evés.

Mindenkinek merjél ételt a tányérba, tedd oda neki is a kanalat/villát, és kívánj jó étvágyat. Aztán Te egyél, ahogy "kell", ő meg egyen ahogy tud. Ha kézzel, akkor kézzel.

Saját tapasztalat, hogy kanállal könnyebb megenni a krumplit, rizs meg borsót is, és egy tálkából, aminek magas a fala még könnyebb, tehát én a szilárd ételt is magas falúba teszem, a 3,5 évesemnek a rizst a mai napig, mert különben megy minden szanaszét.

Amikor látod, hogy lankad a lelkesedése, vagy elfárad (mert az evőeszközözés kezdetben még nagy koncentrációt igényel!), akkor mondhatod neki, hogy most anya segít. A lényeg, hogy egyedül kezdje el legalább, aztán majd ahogy ügyesedik egyre inkább fogja egyedül csinálni. Hidd el, hogy vágyik ő arra, hogy úgy csinálja, amint a nagyok, csak valami miatt blokkolva van.

Aztán ajánlom, hogy "dolgozzátok fel az esetet játékosan".

Amikor játékidő van, főzzetek a maciknak, vagy babának, vagy ami van, és játsszátok el, hogy eszik a babaétkészlettel (ha nincs, akkor valami egyszerű műanyagot szerezz be). De ezt se görcsösen, és ne tegyél célzásokat arra, hogy "na Pistike ezt neked is így kéne már csinálni".

Egyszer csak "be fog kattanni neki a dolog", és akkor majd nekilát.

A kulcs, hogy ENGEDD EL!

Legjobbakat!

3 gyerekes anyuka