Milyen hatása lehet: Másfél évesen és 2 évesen megráztak egy kisgyereket? Dadogás, félénkség, szorongás?
Kérlek legyetek őszinték!
Ha sokat látok bele, akkor azt is nyugodtan írjátok meg!
Pont 2 évesen lányomat megrázta az egyik rokonunk (idegileg labilis).
Másfél évesen először sokkos sírással futott felém ettől a nőtől, tehát ott us történhetett vmi. (kerti parti volt, hosszú a történet)
Most 3,5 éves! Sokszor dadog. Óvodában alig beszél, szorong! Folyton kisebbségi érzésekk van
Van koze a kettőnek egymáshoz?
Vagy a lányom egyszerűen ilyen?
Nem hagy nyugodni, és szeptemberben kikérném a logopédus véleményét is!
Én hiszek abban, hogy minden mindennel összefüggésbe van, ami minket ér.
Konkrét példám van:
2-2,5 éves lehettem, az udvaron voltunk (az egész család), tiszta volt az ég és egyszer csak egyszer, csak egyszer villámlott és dörgött egy hatalmasat az ég. Azonnal hatalmas sírásba kezdtem, azt sem tudták mi a baj, azt hitték megütöttem valamit. Pedig csak hihetetlenül megijedtem. Bevittek, nyugtattak (erről vannak emlékképeim). Én nem riadtam fel éjszaka vagy ilyesmi, azt hitték ezzel vége. Aztán a következő villámlásos esetnél vették észre, hogy megrezzenek minden dörgésnél, később már csak a fénynél is, mert tudtam, hogy mi jön utána.
Na ez még ma is tart. Rettegek a villámlástól, ha olyan időben kell hazamenni sírógörcsöt kapok, egyszerűen azóta is bennem van. Egy ideig a tűzijátékról is sírva vittek haza, ma már képes vagyok végignézni, bár gyakran mondják a körülöttem lévők, hogy csukott szemmel "nézem", mert elfelejtkezem magamról és a hangok és fények előidézik bennem azt az esetet és a félelem előtör.
Lehet szakember azt mondaná, hogy kicsi voltam még, semmi jelentősége. Szerintem azonban, igazad lehet, mert a tiednél ráadásul kétszer is megtörtént. Az a kérdés, hogy most volt-e esetleg valami kiváltó ok. Talán valaki más is ezt csinálta vele amikor nem láttad (elég lehet egy gyerek is), vagy látott mondjuk egy (idegbeteg) anyát a gyerekét nevelni. Sose tudhatod mi váltja ki ezt nála, talán ő sem emlékszik rá, de elzárkózni tőle nem lehet, ugyanis én is ekkora voltam.
A dadogás pont ebben a korban lehet élettani dadogás is. A fiam pont 2,5 évesen kezdett dadogni, fél év alatt kinőtte (remélem, nem is jön vissza), az idő alatt viszont voltak nagyom durva dadogos napjai-hetei. Ő szenvedett is attól, hogy (így fogalmazott) nem tud beszélni. Én akkor logopédushoz vittem magánúton, aki néhány találkozót követően kizárt minden lelki eredetű problémát. Kiegyensúlyozott, békés kisgyermek, aki perpillanat dadog, de ha élettani, kinövi, csak türelem. Ha pedig nem növi ki, akkor így is szeretjük, elfogadjuk. Kábé ezt mondta nekem. És így is lett. De ebben a korban még nem lehet kijelenteni, hogy milyen dadogásról van szó.
Vidd el gyermekpszichológushoz!
Anyam verte a fejemet kiskoromban , tesomet is, mindketten dadogosak lettunk, ezzel rengeteg hatrany ert, 36 evesen is tonkrement az eletem egy szempontbol.
A tiednel lehet elettani a dadogas, ha 4-5 eves korban sem mulik, erdemes logopedushoz vinni.
A multon mar ne idegeskedj, de nem ertem, hogy maradhatott egyedul egy 1,5 eves egy idegileg labilis szemellyel egyutt ?
2 eves a fiam, de soha le nem vettem meg a szemem rola.
Nem maradt egyedül, hanem szülinapi kerti parti volt.
Abszolút jó a rokonságunk, családcentrikus. Addig nem is volt semmi probléma ezzel a nővel. Akkor szakitott a barátjával és szerintem meghülyült!
A madik esetnél meg egyenesen rohant be a szobába (akkor is szülinapi buli volt) hogy megrázza a gyereket.
Unoka féltékenység miatt.
Logopédust Megkérdezem ősszel
Szerintem vidd el a nevtan-ba, bár nem tudom, hogy 2 évessel is foglalkoznak.-e, vagy 3 éves kortól; na meg ma már máshogy hívják az intézményt, de a köznapi neve máig NevTan.
Játékterápiával elég jó közelítéssel kiderítik az okokat, de nem tudom tényleg, hogy két évest is vizsgálnak-e.
Ezen felül az édesanyák tudatalattija és pszichéje átragad a kisgyermekükre, akár a gyermekük 10 éves koráig is. Tehát a saját pszichédet is érdemes rendezni, jó értelemben mondom.
Tehát dolgozd fel mielőbb érzelmeidet, vagy a körülményeidet, amikkel összefüggésben esetleg nem harmonikusak az érzelmeid pl esetleg szorongsz valami miatt stb. Bár azt értem, hogy jelenleg a gyermeked miatt szorong, de ez ördögi kör is lehet:
a gyereked szorong, mert te szorongsz miatta, és viszont: te szorongsz, mert a gyereked szorong...
Próbálj először is megnyugodni, és a saját érzelmi életedet mélyebben vizsgálni, és amit lehet, megoldani. Akár egymagad, akár szakember segítségével, mert a kisgyermekre kihat az édesanyja lelkiállapota, az is ,amit titkol, sőt, ennél fogva a tudatalattija is, ami tartalmáról még te se tudsz - ezért híják tudat alattinak; de az feltárható szakemberrel. Ez minden felnőttnek szól, hogy érdemes feltárni a saját tudatalatti tartalmakat, mert többnyire negatív érzelmek ragadtak ott, de a saját életre kihat, meg a saját kisgyermekre is ,ha van gyereke.
Pl keress fel magad számára egy jó kineziológust, vagy esetleg -ha bízol bennük- pszichológust. Csak ötlet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!