Elnéznétek az anyátoknak, ha megütné a gyereketeket?

Ez nagyon nehéz kérdés, mert az ütést mindenki másképp értelmezi. Számomra például az nem számít ütésnek, verésnek, ha a gyerekem popójára ütök (persze nem erővel), mert századjára is lerohan az úttestre. Vagy ha ötszázszor firkálja össze a falat és kap egy suhintást a kezére, számomra az sem verés. A pofon, az erővel ütés, amivel fizikai fájdalmat okozol, az már annak számít szerintem.

Rengeteg vita van ám a liberális gyereknevelés körül, rengeteg országban megbukott már, nem igazán vált be ez a "üljünk le beszéljük meg" módszer, igazából a gyereknevelésre nincs írott szabály, minden gyerek más, mindenkire másképp lehet hatni. Tehát én attól tenném függővé, hogy elnézem-e, vagy sem, ha ez az ütés miért és milyen erővel történt.

Három gyerekkel a hátam mögött van bőven tapasztalatom és marhára nem vagyok a liberális nevelés híve. Néha egy jól irányzott nyakleves hamar észhez téríti a begőzölt gyereket.

Hidd el, hogy mind a három gyereknél végigpedáloztuk az ezerszer elmondom, megbeszélem dolgot, következetes is voltam, de bizony voltak olyan helyzetek, amikor nem a tehetetlenségtől és tudatlanságtól, hanem pont a gyerek érdekében történt a nyakleves. Nagyon jó a kapcsolatom mind a hárommal, mondhatni baráti és normális emberek lettek. Nem beszélnek velünk csúnyán, mint pl. sok más iskolatársuk, olyan hisztérika is akad, aki amikor elszáll az agya, leköpi az anyját, vagy sípcsonton rúgja. Ha valakik számára ez a normális, akkor rendben van, számomra meg ez a megdöbbentő, nem a nyakleves, vagy egy pohár víz a hisztérika arcába.

Nem. Az én gyerekem. Majd én ütöm. Anyám üsse csak a saját gyerekét.

Ja, várjunk csak...

Soha még csak egy "suhintást" sem kapott, egyáltalán nem tudja a 3 évesünk, hogy milyen az amikor egy felnőtt rácsap.

Ha anya ráütne, az inkább rosszul esne, nem pedig mérges lennék, hanem nagyon-nagyon szomorú. A helyzetről azért nem tudok igazán nyilatkozni, mert anyám rám sem ütött soha. A lányunknál inkább az áll fent, hogy agyon kényezteti, szóval ettől nem kell tartanom. Én sem ütöttem még rá, pedig voltak stresszes helyzetek, de anya még annyira sem csapna rám, mint én.