Hogy reagáltok ha ilyet csinál a gyereketek? Bánt nagyon hogy így reagáltam.
Pont tegnap olvastam egy anyuka kérdését itt, akit teljesen szétszedtek, a gyereke fejére ütött amiért a kicsi megharapta szoptatás közben őt.. és pont tegnap gondoltam ennek a kérdésnek a kapcsán, hogy nem bántanám a gyerekemet, erre ma..... lehet hogy én is szét leszek szedve...
Az történt, hogy 3 éves lesz a kisfiam, nem ment ma bölcsibe mert beteg, torokgyulladása van, köhög. Épp készültem beadni neki a gyógyszereket, ki voltak készítve, kiléptem a konyhába egy kiskanálért, amikor azt látom, hogy jön ki, kezében az egyik üveg gyógyszer, lecsavarta a tetejét, és önti belőle a szájába. Nagyon sokszor el lett neki mondva, hogy gyógyszerből csak annyi szabad bevenni amennyit a doktornéni mondott, csak anya/apa/mama nyúlhat hozzá, stb.. Nagy huncutul néz, és kiabál, hogy nézd anya, már bevettem!!! Pontosan tudta, hogy nem szabadott volna, várta mi lesz a reakció, nevetgélt. Halálra rémültem, és eléggé pánikba estem, én ugyan nem ütöttem meg, de eléggé rákiabáltam, és miközben vettem ki a kezéből megszorítottam a kezét, a végén elkezdett sírni. Nagyon bánt utólag, de nagyon megijedtem, hogy valami nagy baja lesz... És tudom, hogy őrült nagyot hibáztam, hogy otthagytam a gyógyszerekkel, ezt egy életre megtanultam.
Ilyen veszélyes esetben ti hogy reagáltok?
Utána leültem vele, megbeszéltük, hogy miért ijedt meg anya, bocsánatot kértem, hogy kiabáltam, meg hogy megszorítottam, ő is bocsánatot kért, mert tudta, hogy nem szabadott volna..
(Elmentünk az orvoshoz, és szerencsére olyan gyógyszert vett be, hogy nem okozott vele kárt ha több ment a szájába a kelleténél, úgyhogy ez a része szerencsésen végződött).
Nem a 3éves fáj feladata tudni....
Akkor miért is nem nyúl bele a konnektorba?
Egy kicsit túlzásnak tartom ezt a reakciót.
Úgy gondolom, hogy a "sokk" ellenére jól kezelted a helyzetet.
Te is tanultál ebből!
Én úgy reagálnék, ahogy te de nem kérnék érte bocsánatot. Nincs miért bocsánatot kérni. Amit tettél az normális, a gyereknek semmi baja nem lesz lelkileg ilyesmitől.
Inkább pityeredjen el egyszer mint gyomormosásra kelljen menni vagy még rosszabb. Ettől fogja fel a tettei súlyát.
Itt meg mindenki kisbuddha szülő, ahhoz képest úgy osztják egymást meg a kerdezőket a válaszolók mint a veszedelem.
Szerintem az adott helyzetben jól reagáltál, abból meg, hogy gyógyszert nem szabad elöl hagyni, írtad, hogy te is tanultál.
Nem értem miért akad ki valaki, ha egy anya indokolt esetben felemeli a hangját vagy megszorítja kicsit a gyereke kezét. Mindezt lehet úgy tenni, hogy az ne aggresszió legyen, viszont azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy hároméves gyerekkel mindent meg lehet úgy beszélni, mindent úgy megértetni, mintha két felnőtt beszélgetne. Ettől még jól tetted, ha beszélgettél is vele utána, meg szerintem erény az, ha a szülő tud bocsánatot kérni olyasmiért, amit megbánt, de vannak helyzetek, amikor nagyon kell a határozott fellépés, akár a hang felemelése a kisgyermeknél, mert van, amit abból ért meg, például a veszélyt, hogy itt most tényleg nem arról van szó, hogy anya haragszik, mert rossz fát tettem a tűzre, hanem annál fontosabb, komolyabb dologról. És újra hangsúlyozom, hogy ezzel a véleményemmel nagyon nem az agresszivitást támogatom, (sőt...), de a gyereknek szükséges, hogy biztonságérzete legyen, amit nagyban befolyásol az anya határozott (de nem elnyomó) fellépése.
Én az említett kérdezővel ellentétben téged nem tartalak hibásnak. Én sosem szoktam kiabálni, gyerek előtt se, de lehet, akkora frászt kaptam volna, hogy üvöltöttem volna kínomban. Bocsánatot viszont nem kérnék.
A gyereknek szót kell fogadnia a szülőnek, attól függetlenül, hogy te is gondatlan voltál. Szóval én alapból nem tűröm ezeket az említett huncut nézéseket, hogy azért is megcsinálja a gyerek, amit nem engedek neki.
Az emlitett anyuka gyereke még csecsemő, tehát biztos, hogy nem tudatosan bántotta az anyját. Mivel nem olvastam azt a kérdést, ezért állást foglalni sem akarok abban a témában.
A te eseted teljesen más. A gyereked tudatában volt, hogy rosszat cselekszik, annak is, hogy saját magára nézve veszélyes, és mégis direkt, szándékosan csinálta. Semmi rosszat nem tettél azzal, hogy rákiabáltál, az sem ügy, hogy a kezét megszoritottad. Gondolom el nem törted, tehát semmi baja nem lett a gyereknek. Mondjuk szerintem, ha nem akarta esetleg még a többit is meginni, vagy ki9nteni vagy ilyesmi, akkor a kézszortás indokolatlan volt.
Én elolvastam a belinkelt kérdést, es lehet velem van a baj, de nem értem, a valaszolokat. Vagy nekem van szövegértelmezési gondom: a kérdező nem hideg vízben mosdatja a gyereket, hanem bevizezi a kezet es azzal törli le az arcát. (Ez egyébként ajánlott módszer is a csillapíthatatlanul ordító gyerekeknél.) Nem megverte vagy tarkón vágta, hanem adott egy taslit. Ez nem jo szerintem, de nagy különbség. Es nem ordít vagy üvölt, hanem "előfordul", hogy rakiabal.
Nem akarom védeni, de álszent sem vagyok: volt mar, hogy racsaptam a gyerek kezére, mert hiába mondtam, hogy ne verje ki a kezembol a tálat. Nem vagyok ra büszke, de nem is hazudok. Viszont a válaszolok stílusa alapján nehéz elképzelni, hogy pont a gyerekukkel szuper türelmesek. Ez az oldal az alszenteknek kedvez, szerintem sem kellett volna ide írnia.
Ehhez a kérdéshez: en is elvesztettem volna a fejemet, es szerintem a gyereknek éreznie kell a határt, hogy mit nem léphet mar at. Tény, ne hagyj elől semmit. De ha direkt szivat, azt en sem turném. 3 évesen megerthetne.
Ja, amúgy az 1 éves az mar nem csecsemő, pont múltkor kérte ki egy szakember felháborodottan. Nem támogatom az erőszakot, a verést, de a képmutatástól hányok.
Nem értek egyet, azzal h megütötte az 1 évest.
De!
Egy ekkora gyerek, ha azt megérti hogy " hol a kutya?" És rámutat, azt is érti h mi az hogy NEM.
Azért nem hinném h napi szinten üvölt a gyerekkel, és azt sem hogy minden nap ezt az arcmosós dolgot csinálja.
Különben nem írta volna ki a kérdést, érezhetően bűntudatos hangnemben.
Bizony velem is előfordult már h rákiabáltam a gyerekre. Mikor már ezerszer elmindok valamit, és csak azért is az ellenkezőjét csinálja.
Lehet csak az én gyerekem volt 1 évesen
ilyen, de egyértelműen direkt az ellenkezőjét csinálta annak amit mondtam.
Még nem fordult velem elő h így kihozzon a sodromból, de biztosan megtalálja majd a módját.
En sem ertem az emlitett kerdesre valaszolokat....
A kozepso fiam,meg 1 eves sem volt mikor az 1szem fogaval konkretan lyukat harapott a mellemre(8 ev eltelte utan is ott a nyoma)1 hetig nem tudtam szoptatni,kezzel fejtem,aztan buritottam ki mert nem fogadta el sehogy.gemmyes volt,es irtora fajt meg napok mulva is.
Es bizony a szajara csaptam,es ra is kiabaltam,hogy nemszabad!
Semmi baja...
A vizezes meg...hat a most 14 hos 3.om csinalta tobbszor is osz kornyeken,hogy elkezdett sirni,aztan nem vett levegot.semmi mas nem segitett,csak a hideg vizzel felmosdatas(mar elernyedt,lilulo allapotban)es a gyerek neurologus is ezt tanacsolta,ha az arcra fujas nem segit.
Rakialtani is szoktam,mikor az etetoszekben kibujik az 5 pontos ovbol,es felall.mikozben en mondjuk a rantast csinalom,vagy mosogatok.rakialtok,amitol megszeppen,aztan visszaul.hagyjam kiesni???mert ha szepen kerem akkor tojik a fejemre.
Vagy pl mikor szandekosan megut egy kememy targyal.erelyesen raszolok.nem mosolyogva...
Ha meg rakiabaltam,vagy ravagtam a fenekere akkor utana nem kezdem el patyolgatni,mert akkor legkozelebb ugyan ugy csinalja.
Kerdezo,valoszinuleg en is hasonlokepp reagaltam volna.egy 3 eves gyerek pontosan tudja,hogy nem iszunk bele gyogyszerbe,mososzerbe,domestosba.nem tekergetjuk a gaztuhzhely tekeroit,nem dugjuk a kisollot a konnektorba es tarsaik.ha valamit megis megprobal,vagy meg is tesz akkor annak kovetkezmenyenek kell lennie.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!