Ugye nem átlagos a gyerekem?

Ugyanez nálunk is. Nemtudom hogy van nálatok olyan, hogy a kiakadásainál remeg az idegességtől?

Idegrendszeri éretlenség, nem tudja kezelni az érzelmeit, impulzív. Nálunk javasolták az omega zsírsavakat(mondjuk hal). Majd behozza a többieket, ha idősebb lesz, képes lesz kontrollálni magát.

Szia!

Én azt javaslom, hogy a védőnőnek és a gyerekorvosnak említsd meg ezeket a dolgokat (ha még nem tetted meg). Túl azon, hogy érződik, hogy szorongsz, mert más gyereke ilyen-olyan (főleg a testvéredé), valamint érezni, hogy nehezebben éled meg a mindennapokat és/vagy az összehasonlítást, szerintem nem veszítesz vele, ha kideríted egy vizsgálattal, hogy pusztán felnagyítod a dolgokat, vagy valóban van a fiadnak valami eltérése, akár idegrendszeri éretlensége van, akár túlingereltség, akár autisztikusság vonatkozásában. Alapvetően azt mondanám, hogy egy nehezebben kezelhető, impulzív gyermeked van, akit folyton, akár kényszeresen is összehasonlítgatsz/gatnak a tiéddel, azonban van néhány dolog, ami miatt úgy érzem, hogy jobb lenne megnézetned. Nem kiáltok autizmust, sem semmi mást, azonban az én gyerekement többször, több helyen vizsgálták évekig és sok-sok problémás, autisztikus, autista, idegrendszeri éretlen és hasonló gyermeket láttam, hallottam, egyik-másik általad leírt dolog a problémás gyerekeknél közös tünet volt. Az alábbiak miatt gondolom úgy, hogy érdemes lenne megvizsgáltatni, mert figyelemfelhívóak:

“nehéz etetni, hat féle kaja van, amit megeszik”

“lefekszik, hisztizik, fetreng”

“csak nyüszög, mutat, húz, merre menjek, ha nem megyek fetreng, hisztizik”

“születése óta sírva ébred két és fél éve”

Külön-külön egyik se olyan iszonyat nagy probléma, azonban mivel ezek mindegyike napi szinten jelen van, szerintem megérett a dolog a kivizsgálásra

Mesélték, hogy én is mndig sírva ébredtem. A szüleim gyógypedagógusok, így figyeltek is, de teljesen normális gyerek voltam és felnőttként se jött ki semmi probléma.

Magam megnyugtatása miatt gyerekorvosnak mutasd meg, illetve az itt leírt listát neki is vidd el. Mondjon rá valamit ő szakemberként.

Marhára "vártam" a koraifejlesztősbérkommentelőket. "Viddel, miértcsak, ártaninemárt, ádehogy" típusú "szak" vélemény, kihasználva a szülők laikus aggodalmát. Strigula az Államtól, jön rá a lóvé, és íme egy újabb, alaptalanul direkt módon fejlesztett kisgyermek, aki ezáltal neurotizálva lett hosszú távon, ami csak később jön ki rajta, úgyhogy legalább nem feltűnő a csalás...

Szomorú...

Valaki említette itt, hogy többeg kellene kisfiús anyukákkal találkoznod. Nagyon egyetértek! Testközelből kellene látnod más kisfiúkat is! Ugyanis valóban hatalmas viselkedésbeli különbség lehet a kislányok és a kisfiúk között.

Nekem fiam is és lányom is van. Ég és föld a két gyermek. A fiam ugyanilyen kisördög volt 2 évesen. Most 4 éves, igazi energiabomba, talán a dackorszak már kezd alábbhagyni, de durva 2 éven vagyunk túl. A kislányom kis komoly, Ő most 2 éves. Szval sztem teljesen átlagos a kisfiad, azaz vannak a nehezebben kezelhető, energikusabb, dacosabb-hisztisebb gyermekek óriási saját akarattal...ő közéjük tartozik, de közöttük átlagos. Semmivel sem furcsább, mint egy nagyon erőteljesen dackorszakos kisfiú.

És felejtsd el a tesód eminens kislányát! Sosem lesz olyan a kisfiad, ne is stresszeld magad rajta! Egyébként hogyan kezeled a kisfiad energiáit? Próbálod türelemmel terelgetni? Valahogy pozitív előjelűvé tenni azt, amit más negatívnak mondana? Szerintem ebben az esetben rajtad múlik, hogy mit kezdesz a kisfiad temperamentumával. Ha görcsösen rendszabályozni akarod, mindketten ki fogtok készülni. Egy óriási adag pozitív szemlélettel és bizalommal kellene a kisfiad felé közelítened. Én így tettem, és mára nekem van az ovi egyik legszeretetreméltóbb gyermeke. És ezek nem az én szavaim. Fogadd el olyannak, amilyen!