Egyedülálló anyukak, titeket is " lepattintanak" a barátnők hétvégén?

Jah, és házas vagyok és van egy 2 évesem, csak nekem kellenek az emberi kapcsolatok, és míg én nem szüntem meg nőnek, barátnak lenni, mások nem képesek és nem is akarnak kitőrni a "csak feleség és anya vagyok" szerepből.

Én nem tudok mit kezdeni a játszótéren kényszerből beszélgetős "szép az idő, de másról nem tudok beszélgetni" kapcsolatokkal. A tartalmas baráti kapcsolatot ápolni kell, akár családos, akár nem.

Tudom hogy emiatt jól lefognak pontozni , de én nem értem ezt a logikát.

Miért ne lehetne havonta 1-2 hétvégét egy családos anyukának is a barátnőivel tölteni?

Számomra ezek eléggé látszat barátságok meg olyan furcsa. Nem azt mondom hogy soha ne legyen otthon meg hogy mindig mászkáljon el. De ez így annyira...rossz

Mi az hogy az a normális hogy a hétvége a családé? Tehát hétvégén "távol lenni" pár órát barátokkal normálatlan?

Számomra az szimpatikus amit valaki említett hogy egy nagy családi-baráti társaság együtt van. Szerintem az sokkal normálisabb.

#11

Akkor neked az a bajod, hogy a környezetedben lakó, hasonló gyesmamik lepattintanak, mint írod. Akkor hogyan nem szűntél még barátnak lenni? Más barátaid vannak? Akkor miért igényled azt, hogy a környékeden lakókkal összejárj meg együtt sétálgass? Nem teljesen érthető, mi zavar és frusztrál ennyire.

Utolsó

A barátaim, közeli ismerőseim nem itt laknak, hanem szétszórva Budapesten, tehát ritkán tudunk találkozni. Van köztük gyerekes is és nem gyerekes. Viszont, ha kell segítség, azért megpróbálnak segíteni, és nem elhajtanak.

De ettől még jó lenne kapcsolatokat kiépíteni, találkozni felnőtt emberekkel, beszélgetni, összejárni, mert baromi unalmas egyedül sétáltatni a gyereket minden nap. Ha elviszem a játszóházba, ott is csak ülnek egymás mellett az anyukák. Együtt is el lehetne menni pl. bevásárolni (akármilyen hülyén hangzik), vagy bármi, hogy kiépüljön egy baráti kapcsolat.

Nem mondom, hogy mindenki mindenkivel haverkodjon, de hogy egy egész lakóparkban, ahol minden 15. házban nincs gyerek (hála a CSÓK-nak), nem hiszem el, hogy ennyire nincs az embereknek igényük nyitni.

Amúgy is azt vettem észre, hogy úgy általában az emberek zárkózottabbak lettek.

Különben vidéki lakópark, az a tipikus autós hely, de én nem vezetek, játszó is csak egy van (még a régi kommunista játszó a lakópark szélén), a központ gyalog 1 óra séta, a vonat 20 perc séta, közelünkben csak egy trafik. Szóval igen, lenne igény a társaságra.

Régen az egyik anyuka tudott számítani a másikra, most meg nem. Ennyi.

És akkor én kisgyerekes vagyok, most gondold el, hogy akkor mit érez egy olyan, akinek nincs/nagyobb a gyerek és csak úgy lekopnak a barátai.

Visszatérve a kérdező problémájára, hogy még egy válasz sms-t sem képesek küldeni neki. Erre annyi a reakcióm, hogy minden kisgyerekes annyira ráér különben, hogy folyamatosan nyomja a face-t, hiszen a telón nonstop be van kapcsolva, de egy sms-t nem tud megírni. Aha-aha.