Egyedülálló anyukak, titeket is " lepattintanak" a barátnők hétvégén?

Értem a problémád. Ezért is szeretek és szerettem inkább férfiakkal barátkozni, mert rájuk lehet számítani akkor is, amikor családjuk van. A nők család nélkül vagy már felnőtt gyerekeik mellől is képtelenek egy sms-t megírni, mert akkor már úgy érzik, hogy sz@ranyák.

Példa:

Anyám költözésben volt és volt pár maradék cucca, amit el kellett volna szállítani, de csak 1-2 zsák ruha, és 2-3 kisebb doboz, amiért az ember nem hív költöztető céget. A párom dolgozott, én nem vezetek, taxit meg Veresegyház-Bp viszonylatban elég húzós és felhívta pár közeli autós barátnőjét, hogy tudnak-e segíteni. Nekik már mind nagy/felnőtt gyerekeik vannak, mégsem voltak képesek ráérni, mert főzni kell, mosni kell. Végül hozzám fordult, és felhívtam egy anyámhoz közel lakó kisgyerekes férfi ismerősöm, hogy segítsen már, mert gyorsba kell, a benzint álljuk. Erre ő jött, segített egy fuvarral, aztán ment vissza a családhoz.

Míg egy férfi felhívja egy családos haverját, hogy segítsen, akkor 10-ből 8-szor úgy rendezi a dolgokat, hogy beleférjen az idejébe.

A családjukkal töltik a hétvégét, mert az áll a prioritási listájuk élén, nem a barinő. Mert felnőtt emberek.

Az én környezetemben is a családé a hétvége, férfiaknál és nőknél is.

#4

Ezzel csak annyit mondtál el, hogy a környezeted nőtagjainak hétvégente is rengeteg dolguk van otthon, míg a férfiak nem veszik ki a részüket a házimunkából, de idegennek segítenek.

... és a családja biztos marhára örül neki, hogy hétvégén se tudják azt a két napot együtt tölteni, mert apa a haverjainak ugrál ahelyett, hogy azt a kevés időt kihasználná.

Kicsit meg lehetne érteni, hogy átlagos esetben ennyi jut együtt egy családnak egy héten. KETTŐ NAP. Bazi kevés, az összes többi napon meg az apukák zöme jó, ha fürdetésre, altatásra beesik. Sajnálom kérdező, hogy neked nincs férjed, de másnak van, és kihasználja, hogy végre együtt lehetnek. Ennyi a titok nyitja. Van, aki még a telefont is kikapcsolja a francba, hogy legalább ilyenkor hagyják békén, vagy csak nagyon korlátozottan veszi fel pl. az idős szülőknek.

A hetvege nalunk is a csalade, ez a normalis. Bar, mi hetvegente rengeteget vagyunk gyerekestul a baratokkal, ugyanis egyazon tarsasagba tartozunk es mar ovodas gyerekeink is baratok :) De baratnos beules nalunk is hetkoznap koraesti program.

4 meg csak addig beszel ilyen tipik szingli-modban, amig az. Amint talal valakit aki elveszi, maris mas lesz a velemenye.

Hétköznap azért nem nem érnek rá az anyák, mert hétköznap van, ha hétvége, akkor meg azért.

És nem azt írtam, hogy a férfi magasról tesz a családjára, hanem szakít időt, ápolja a baráti kapcsolatait a család mellett, míg a nő nem.

És itt nem a kisgyerekesekre értem, hanem ahol már tizenéves, netán felnőtt gyerekeik vannak, akiket nem kell iskolából hozni, meg eléjük rakni a kaját (mert maguktól is meg tudják melegíteni), és ha egy ismerösnek segítség kell, nem lehet réjuk számítani, se hétköznap, se hétvégén, se sehogy.

De én azért sem lepődöm meh ezen, mert a 2 évesemmel egy lakóparkban lakunk, ahol nagyon sok kisgyerekes van és valahogy senkinem akar összejárni, együtt gyereket sétáltatni, hogy átmenjünk, és egy órát beszélgessünk egy kávé mellett, amíg a kicsik játszanak.

És ne jöjjön senki azzal, hogy sok dolguk van, mert nincs. Régen sem volt abból gond, hogy összejártak az emberek, és akkor sem, amikor én voltam gyerek, a 90-es években. Pedig akkor is ugyanugy kellett talaritani, főzni, családot ellátni. Ma meg minden automatizálva van, mindenki megfőz 2-3 napra előre, de akkor se dől össze a világ, ha főzés közben beszélgetünk, és jobban látjuk a gyerekeket. De neeem. Minden anyuka bezárkózik, a közösségi oldalon ápolja a "baráti" kapcsolatait, csak nehogy ki kelljen mozdulni, vagy talizni vkivel, mert az milyen már, ha beszélgetni és talizni mer.