Többgyerekes anyukáktól kérdezem, mennyire "normális", hogy a tesók kis korkülönbséggel, állandóan marakodnak, piszkálják, bántják egymást?

Teljesen. Minden volt osztálytársam, ahol max 3 év különbség volt a testvérek között marakodott, veszekedett.

De felnőtt korban ezen testvérpárok között lett a legjobb, legszorosabb kapcsolat.

A rivalizálás tulajdonképpen.. életkori sajátosság is. Mi kicsiként és kamaszként veszekedtünk rengeteget az öcsémmel. Így felnőttként nagyon jól kijövünk. De nem tudom hogy emiatt VAGY ennek ellenére. :)

Rengeteget piszkálják egymást, felváltva marakodnak, kacagnak, marakodnak, ölelkeznek, marakodnak, játszanak, marakodnak, fogócskáznak ...

Szval szerintem fantasztikus testvérei egymásnak, akik az életkorukból fakadóan mindent vérkomolyan vesznek, de érezhetően imádják egymást, reggelente azonnal egymást keresik, a játszón folyton szemmel tartják egymást és még sorolhatnám. Vannak napjaim, amikor nehezen viselem a harcaikat, máskor pedig csak nevetek Rajtuk-Velük.

Természetes a marakodás tesók között, egy-egy spontán puszi, ölelés, az alvó tesónak egy fejsimogatás vagy orra puszi a szeretetük igazi fokmérője.

A fiam 4 éves, a kislányom 2 éves 3 hónapos. 21 hónap van közöttük.

1.-nek: ez teljesen természetes, nálunk az oviban is külön játszanak, és szó szerint, le se tojják egymást, annak ellenére, h egy csoportba járnak. Ha rokonok jönnek gyerekkel, szintén az "új" gyerek a sztár és mindenki vele akar játszani.

De ez ugyanolyan, ha mi a párommal átmegyünk a tesomékhoz, mi sem egymással beszélgetünk, hanem a tesommal és sogorommal. Ők sem egymással vannak elfoglalva, hanem velünk. Ebben nincs semmi szerintem.

Csatlakozom valamelyik előttem íróhoz, nálunk is 7 év van, mi is állandóan martuk egymást tesómmal, de egyben imádtuk is.