Nem tartunk szülinapot, túl nagy büntetés?

Szerintem sem jó büntetés, és túlzásnak is tartom, hogy az első születésnapját, amire még egy év múlva is emlékszik, nem tartjátok meg. Ilyen kicsinél jobb, ha közvetlenül ok-okozati összefüggés van a viselkedés és a büntetés között. Pl. ha kiköpi az ételt, akkor nem kap. Vagy ha bántani akarja a testvérét, akkor nem lehet vele egy szobában.

Az én gyerekeimnél a hosszabb ideig tartó rossz viselkedésnek vagy az szokott az oka lenni, hogy valami bajuk van, vagy még gyakrabban az, hogy több figyelemre vágynak. Mindkettőre az szokott lenni a megoldás, hogy igyekszünk minél többet foglalkozni, játszani vele, minél többet ölelgetni.

Az is baj, hogy ennél emlékezetesebb szülinapot nem tudnál neki intézni.

Elég nagy a család és még 12 évesen is azt fogjátok hallgatni, hogy már kicsinek is olyan rossz volt, hogy nem ünnepeltétek a szülinapját.

Mivel már kimondtad, hogy nem tartjátok meg a szülinapját, így én ehhez tartanám magam. Meg persze erre ő rá is szólt, hogy de úgyis megtartjátok. Így ha megtartjátok, akkor joggal hiszi, hogy: Na ugye, nekem volt igazam. Csinálhatok akármit, akkor is szülinapom van.

Tehát a napján nem tartanám. Rokonokkal max felhívatnám, hogy felköszöntség, de csak szóban. Aztán még nagyon nagyon sok beszélgetés, hogy ez azért van, mert csúnyán viselkedik. Egy hét múlva tartanám meg rokonokkal, tortával.

Lemondanám, mert következetesnek kell lenni, és ha már egyszer azt mondtam, hogy nem lesz, akkor nem lesz. Ő röhögve közli, hogy de igen... Hát, gyanítom előfordult már, hogy végül mégis úgy lett, ahogy ő akarta, ezt nem szabad!

Ha azt mondtad, lefújod a bulit, akkor tarts ki mellette!