2,5 éves kisfiú, lassan oviba megyünk de még nem beszél, nem szobatiszta?
2 éves 5 hónapos a kisfiam, a szobatisztaság miatt még nem aggódom, az szeptemberig megoldható. Viszont nem sok szót mond még, mondatokat meg pláne. Még emiatt sem izgulok annyira, sokan csak 2,5 éves kor után kezdenek.
Viszont más két éves is olyan, hogy nem hallgat a szüleire, és elindul az ellenkező irányba ha hívom? Ha gyerekközösségbe megyünk, nem érdeklik a dalok, mondókák, inkább elmegy sétálni, futkározni a könyvtárban (babaklub), tegnap egy oviban voltunk látogatóban, ott gyakorlatilag ha nem figyelek rá kimegy az utcára. Sokszor nem érdekli hogy én ott vagyok-e a közelébe, játszótéren is csak elindul és csak megy a dolgára (akár a játszóteret is elhagyva). Bocs hogy ilyen hosszúra sikerült, csak félek hogy hogy lesz így az oviban szeptembertől, ahol kötöttségek, szabályok vannak. Van valakinek hasonló tapasztalata? Addig még változhat?
Köszönöm a választ! :)
Ja még annyi, hogy a kezem nem fogja az utcán, kitépi a kezemből a kezét és megy, vásárolni nem lehet vele ha gyalog van.
Illetve a meséimet nem hallgatja, ölemben nem ül meg. A nagyanyjának viszont igen, szóval egyértelmű hogy velem csinálja ezt csak.
Legfontosabb alapszabály: a gyerekek anyára hallgatnak a világon a legkevésbé. 3:)
Az én ekkora fiam se volt se szobatiszta, se élő ember nem értette, mit hadovál. A babás foglalkozásokon soha nem csinálta, amit kellett volna, és az esetek többségében oltári hisztibe fordult a dolog, és sírva hagytuk el a termet. A mondókák totál hidegen hagyták, a kézműveskedés is, soha az életben egy könyvet nem voltam képes felolvasni neki, mert otthagyott fél perc után. Tök kivoltam.
Aztán 3 év 3 hónaposan ment oviba. Imádja. Rengeteget fejlődött a beszéde, konkrétan a logopédus elvitte felmérni hosszas könyörgésemre, majd visszadobta azzal, hogy ennek a gyereknek semmi szüksége az ő munkájára. Megtanult egy csomó dalt, verset, és esténként néha már kéri, hogy olvassak neki.
Szóval egyrészt gyorsan változnak, másrészt meg az óvoda igenis rettenetesen meg tudja dobni az egész fejlődését.
Hidd el, rutinosak az óvónénik, megoldják.
Fiam 2,5 évesen ment bölcsibe. Nem beszélt, nem volt szobatiszta. Kb 3 évesen kezdett beszélni, nem sokkal előbb lett szobatiszta is.
3,5 évesen kezdte az ovit. Nem nagy haverkodó, leginkább egyedül játszik-autózik. Nem vesz részt a rajzolásban, festésben.
Az óvónénik sok féle gyereket láttak már, hidd el. Ja, és nálunk hatalmas változásokat hozott az ovi (vegyes csoport), rengeteget tanult, fejlődött.
És én azt veszem észre, tiszta "skizofrén" a gyerekem. Az oviban tök máshogy viselkedik, mint velem otthon. Úgyhogy annyira ne aggódj.
hadd tippeljek, te is az a szülő vagy aki nem fegyelmezi(szóval vagy sarokbaállással se) a gyereket mert jaj a pici lelke, vagy legalábbis lerí rólad hogy téged kenyérre lehet kenni egy bambi szemmel. Érdekes módon nagyszülő régimódi neveléssel él és már a nézésével valszeg rendre teszi a lurkódat. Nálunk is sógoromék bármit mondanak átnéz rajtuk a gyerek,de a nagyszülő( aki ha azt mondja büntit kapsz és be is tartják) annak már elég ránéznie az unokára és már igazi kistündér lesz belőle.
Hidd el a gyereked csak téged néz hülyének de az óvónénikre hallgatni fog.
"de Neked van gyereked? És Te tudsz ilyen következetes lenni?"
Ugyan nem a 7-es vagyok, de azért válaszolok.
Nekem van gyerekem, 4 éves. És igen, tudok következetes lenni vele.
Sokan nem szeretik az összehasonlítást, pedig nagyon hasonló: a 8 éves pitbullom is azért szófogadó, mert őt is nagyon következetesen neveltem. Különben gond lenne, ha a fejemre nőne. Dettó a gyereknél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!