Elvált szülök, nálatok is ez a helyzet?

Ha most nem is, de később valószínű, hogy értékelni fogják.

Én csak a saját esetemet tudom elmondani. Mi minden hétvégén jártunk apához, ő egy héten többször is jött. Olyankor mindig hozott valami kis apróságot, nyalókát vagy csokit. Neki többre nem igazán volt pénze, max karácsonykor tudott nekünk játékot adni. Ő a figyelmét adta nekünk tárgyak helyett mindig, hiszen kérte anyát, hogy ne csak kéthetente lehessen velünk, hanem mindig amikor tud + hétvégén egy napot nála voltunk. Eleinte ott aludtunk, de később mikor nagyok voltunk már nem.

Apa sokkal lazább volt mindig, mint anya, ezért közelebb álltam hozzá. De most felnőtt fejjel már látom, hogy anya ezerszer többet megtett értünk, és csak a javunkból volt szigorú. Erre kb 17-18 évesen jöttem rá.szeretem nagyon mindkét szülőmet, de tudom azt, hogy anyának köszönhetek szinte mindent, amit elértem.

Először is örülj annak, hogy az apjuk törődik velük. Hidd el kevés elvált apuka viszi el kéthetente egész hétvégére a gyerekeit. Ezzel a két hétvégével amúgy sem tudsz mit kezdeni, ez jár neki, ami rendben is van (szerintem).

A nagyszülőkhöz nem kötelező teljes hétvégére menni. Mi együtt vagyunk a férjemmel, nem viszi el őket senki kéthetente, mégsem "adom oda" egész hétvégékre a nagyszülőknek a gyereket. Ez a te döntésed.

Azt az időt, amit veled töltenek próbáld meg minél tartalmasabban tölteni velük. Hozd ki a legjobbat a helyzetből. Ha már nincsenek otthon havonta 4 napot, akkor intézz el akkor mindent, csináld meg a házimunkát, stb. Így a te hétvégéiden mehettek kirándulni, játszhattok, együtt lehettek és akkor veled is jól fogják érezni magukat.

Javult a helyzet?

Amúgy én elvált szülők gyereke vagyok és apa 120km-re lakik tőlünk. Abszolút anya nevek apával jó ha havonta találkozunk és ott mindent lehdt de itthon sokkal jobb mégis erre ha még nem is de ráfognak jönni a te gyerekeid is.

13/l