Apafétis kislánynál? Másnál is előfordult?
Tavasszal lesz három éves. Az utóbbi hetekben rácsavarodott az apjára, én teljesen kikerültem a pixisből. Apu vegye ki az ágyból, ő adjon puszit, stb. Ki se száll az apja fenekéből.
Egyformán foglalkozunk vele mindketten, tényleg jó apa a férjem. De életemben először kissé kezdek féltékeny lenni rá, mert második helyre sorolódtam :)
Nem verjük, de vannak határok, amiket szóban felállítunk és tartania kell magát hozzá. Ez működik is. Talán én vagyok következetesebb, ha valamire nemet mondok, akkor nem gondolom meg magam (pl este még kérne egy tábla csokit, vagy a késsel szeretne játszani, vagy nem akar aludni menni, stb).
Én csinálok rosszul valamit, vagy onnantól, hogy lányom van, törődjek bele, hogy az apja a sztár? (Kiemelem, hogy a férjemmel nincs semmi gond, tényleg sokt foglalkozik vele ő is, nem húzza ki magát semmilyen teendő alól, nem ellene irányul a kérdés.)
#7
Köszönöm a válaszodat! Sok ilyen dolog van, bár jómagam eléggé maszkulin természetű vagyok, míg a lányom "csajos" típus. De festettünk körmöt (bumm, az apjáét is ki kellett festeni.. :)), mászkálhat a magassarkúimban.
Egyszer ő is követelte a szemöldökszedést (engem látott), akkor imitáltam és nagyon boldog volt.
Belegondolva, anyukám kiröhögött, hogy hehe, velem is ezt csináltad, most rajtad a sor. Remélem, hogy hamarosan túllendülünk. Az apjának se jó, hogy bár én ébren vagyok hajnalban, nem tudom kiszedni az ágyból, mert követeli az apját.
A minap az apja beszólt nekem valamit, erre én csikizéssel "büntettem". A lányunk azonnal elrángatott és idézem: "Ne bántsd apát! Nagyon csúnya dolog, butaság ilyet csinálni" Szó szerint azt mondta, amit én is szoktam, ha rossz fát tesz a tűzre. Aztán rögtön elkezdte csikizni a férjemet... :D
# 11: Na látod, máris azonosul veled! Pont ezek a jó dolgok, a "szemöldökszedés", a magassarkúzás és társai. Ha ezek megvannak, akkor nincs gond! :) Jól csinálod!
Annak idején a lányom fullra telepakolta a hajam csatokkal, meg "kisminkelt", rettenetesen néztem ki, de ő nagyon élvezte.
Nagyon jó lett a kapcsolatunk, már 10 éves és olyan anya-lánya kapcsolatot sikerült kialakítani, amilyenről mindig is álmodtam (nekem sajnos nem volt ilyen az anyámmal, úgyhogy ezt is pótolom most). Csak nálunk már lassan kezdődik a kamaszodás, az se egy egyszerű menet... ;)
Természetesen nem mutatom ki, csak a férjem veszi észre, hogy rosszul esik, amikor egy "MENJ INNEN!!" kíséretében elküld. Próbálja terelni felém, egyelőre eredménytelenül.
De nem erőltetem magam rá, ha elküld, arrébb megyek. Olyan apróságok vannak, hogy ha az apjának "fáj valami", akkor azonnal megpuszilja, míg nálam elintézi egy "majd kapsz ragtapaszt" mondattal. Ha ő sérül meg, akkor az apjának kell megpuszilnia.
Tegnap este ahogy hazaértek, a férjem kidőlt, mondván fáradt. Nagy nehezen letettem, bár folyamatosan apuról érdeklődött. 9 körül felkelt a férjem, utána a bébiőrön hallottuk, hogy "apuuu, apuuuu, gyere ide!". Bement, mondta, hogy fogalma sincs mi baja volt. De miután látta az apját, megnyugodott és elaludt.
A férjem tervez egy hosszúhétvégés kiruccanást a rokonaival. Attól félek, hogy botrány lesz belőle, hogy kettesben vagyunk és pl. nem lesz hajlandó elaludni az apja nélkül.
Az természetes, hogy ez rosszul esik és ezt finoman jelezheted is a kislányodnak. (Nem dorgálva, hanem a saját érzéseidről beszélve. Így is küzd valószínűleg a bűntudatával, nem kell ráerősíteni, de az is fontos, hogy tanuljon meg apránként mások érzéseire tekintettel lenni.)
Apuka elutazására már előre tervezzetek valami jó kis közös tevékenységet, olyat, amit már előre várhat.
Csupán annyi a történet, hogy lányod van. Ha fiad lenne, akkor apa szorulna háttérbe, miközben a fiú ól áradozna, hogy téged vesz majd feleségül.
Lányos anyák sorsára jutottál ;)
Tanusíthatom, hogy a fiúk is pont így viselkednek az apjukkal! Nekem fiam is, lányom is van. Gyönyörűen leosztották maguk között, hogy ki kit szeret😄a fiam 4 éves, a kislányom 2 éves múlt, már mindketten gyönyörűen beszélnek...és megbeszélem, hogy "én anyát szeretem, anya fia vagyok", "én pedig apát szeretem, apa kislánya vagyok". Szval természetes jelenség. Nyilván így mindkettőnknek (azaz a férjemnek és nekem is) könnyebb, hogy legalább a két gyermekünk közül az egyik odavan értünk😁de tudjuk, hogy ez az egészséges személyiségfejlődésük része, átmeneti időszak.
Mi azért finoman, tudatosan próbálunk tenni ez ellen, pl. a fiam és a férjem szoktak "pasis" programot csinálni, amikor elmennek vonatokat nézni, vagy metrózni és megcsodálják a tömegközlekedési járműveket, vagy együtt viszik el kitakarítani és lemosni az autónkat. A kislányom és én pedig "csajos" programokat csinálunk, amikor együtt szárítjuk-bodorítjuk a hajunkat, együtt pakoljuk el a szárítóról leszedett ruhákat, sütünk, vagy elmegyünk shoppingolni és ruhákat próbálunk, és illegetjük magunkat a tükör előtt. Már egy kétévessel is szuper dolgokat lehet közösen csinálni...hát még egy háromévessel! Találj ki közös elfoglaltságokat!
Segíteni nem tudok mert a lányom még csak 2 éves múlt (26hós) tehát nem tudom mikor "múlik" ez el :)
De tökéletesen pontosan leírtál minket :D
Ugyan ez van nálunk is :)
Nálam annak idején voltak ilyen apás időszakok. De tisztán van bennem olyan korai emlék is, hogy mindenáron anyukám mellett szerettem volna aludni. Szóval ez akár változhat is. Szerintem minden gyereknél, főleg lánynál van olyan időszak, hogy rajong az apjáért, pláne ha olyan szinten ott van, jelen van az életében, mint a férjed.
Szerintem ne legyél féltékeny, vagy legalábbis komolyan ne. Nekem is lányom van, ő még pici, de már előre készülök, hogy lesznek féltékeny pillanataim és azt fogom hinni, valami rosszat tettem a gyerekkel. Sőt, már most is vannak, amikor egész nap velem van, unja a fejem és megjelenik az apja, akire úgy néz, mint egy istenre. Tudom, butaság. Ilyenkor mindig kinevetem magam kicsit és örülök, hogy jól érzik magukat együtt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!