Mikor kell az egészséges szeméremérzésnek kialakulnia a gyerekben? Kialakul ez magától, vagy direkt kell tanítani?

Hát, ti otthon minden további nélkül öltöztök egymás előtt, így nyilván ezt tanulja a gyerek.

A másik fiúnál valószínűleg nem pucérkodnak egymás előtt, ezért ő sem teszi.

Szia. Mióta egyedül fürdik, ő is szégyenlős lett. KB. az iskola kezdés időszaka volt ez nála (6 évesen) pedig mi is előtte öltöztünk otthon, ha fürödtem, nyugodtan bejöhetett.

Szóval nála minden "tanitás" nélkül kialakult.

Ez magától is kialakul majd hamarosan, de nyilván a fiúk nem olyan szemérmesek, mint a lányok, tehát soha nem lesz olyan, hogy sikoltozva takargatja magát mások elől, ha meglátják, vagy szégyenében elsüllyed.

6 évesen együtt fürdőzésnél már én magam is szülőként természetesnek gondolnám, hogy fürdő naciban kellene.

A testi szemérmességérzet első megjelenése részben életkori sajátosság (bár igen tág életkori határok között 3-8 éves kor között, többnyire 6 év körül), részben a környezeti (pl nevelési) hatásoktól függ.

Én nem aggódom ezen a kérdésen, átlagos esetben. Átlagos (és többnyire az enyhe fogyatékkal élő) gyermekben magától megjelenik, vagy túl korán (3-4 évesen), vagy 5-7 évesen, de persze már az 5 (legkésőbb 6) évesnek jó, ha szelíden, határozottan értésére adja az anyukája, akár a pedagógusa is arról, hogy a kisgyermek (legalábbis az iskolás és a nagy óvodás) nemi szerve az ő magánügye alapvetően, így ha iskolás lesz, mások előtt -pl idegen jön a lakásba- nem illik csupasz punival / kukival közlekedni, hozzátéve, hogy teljesen természetes testrészünk - tehát utóbbit tegyük hozzá mindig, nehogy zavarba hozzuk, nehogy megszégyenítsük, és nehogy prüdériát alakítsunk ki benne! (Más kérdés amúgy a család saját vonatkozó életvitele: lehet otthon egymás előtt pucérkodni, ha szokás az adott családban, vagy pl nudista strandra járni együtt stb.)

Evvel párhuzamosan öt éveseknek érdemes jelezni -de ha már hat éves, mindenképp, adott helyzetben-, ha pl megfogja a (saját) nemi szervét, hogy amúgy szabad neki, de már elég nagylány / nagyfiú, így csak akkor tegye, ha nem igazán látják mások, ha egedül van wc-n / szobájában. Szelíden, határozottan, tömören, NEM megszégyenítve!

7 év alatti gyermek számára mindig az adott helyzetben magyarázz! Amikor történik! Pl pucéran rohangál, ekkor szelíden, kedvesen határozottan, tömören az ő nyelvezetén elmondod neki, hogy "aranyos vagy, kicsim, de ha jön hozzánk egy néni / bácsi, illik felöltözve lenned előtte".

Vagy pl megfogja a (saját) nuniját / kukiját, akkor szépen, szelíden elmagyarázod neki, hogy "meg szabad fognod, de már nagy vagy, elmúltál 5 éves, mások előtt nem illik fogdosnod".

Ilyen szituban beszélhetsz nekik a cukrosbácsikról is, hogy mások SOSEM foghatják ott meg, még a pedagógusa se. De feltétlen tedd hozzá, hogy őneki nagyon is meg szabad fognia ott, akkor is, ha nem fürdik, csak már legyen illedelmes és ilyenkor vonuljon félre a szobájába, vagy pl wc-n -ahol egyedül tud lenni- és úgy érjen hozzá a nemi szervéhez (értsd: a sajátjához).

4 évesnek és kisebbnek NE beszélj erről, max a cukrosbácsikról mint problémaforrásról. Őrájuk gyakran rajta kell tartanunk a szemünket általánosságban, tehát úgyse tud úgymond elvonulni, mint egy nagyobb gyerkőc, bár a 3-4 éves már olykor részben egyedül van, pl wc-n idővel igen, de egyébként se várható el, hogy megértse, hogy más előtt nem pucérkodunk, meg nem fogdossuk a (saját) nemi szervet (se). Nem elvárható még tőlük, hogy ezt megértések, illetve van rá esély, h érti már, de nem biztos. Majd ha 5 éves lesz a gyermek, onnantól elvárható, hogy megértse, és hónapról hónapra megérti, és egyre inkább eszerint fog eljárni.

(Más kérdés a középsúlyos és súlyos fogyatékkal élő gyermek. Nyilván függ a fogyaték súlyától és fajtájától, hogy mikor alakul ki nála testi szemérmesség, és hogy miként lehet vele kommunikálni.)