Másfél évesnél ez még belefér, vagy ez már megkésett beszédfejlődésnek számít?
Annyi féle info kering a neten, nem tudom eldönteni, hogy a kislányom normálisan fejlődik-e a beszéd szempontjából.
19 hónapos lesz napokon belül, és egyelőre elég gyér a beszéde. Nagyjából annyit mond, hogy apa, és "nem". Ezen kívül néha mondja a szavak elejét. Állathangokat utánozza (kutya, cica, tehén, bagoly). Megérteni szerintem mindent megért, okos gyereknek tartom. Könyveket szeret nézegetni és szereti ha olvasok neki, kb. tíz percig oda is tud figyelni. Ha megkérdezem, hol van valami a könyvben akkor megmutatja. Testrészeit is mutatja már régóta.
Jól érzem, hogy 19 hónaposan azért már előbbre kellene tartania?
A nővére ennyi idősen már egész bonyolult és hosszú dalokat elénekelt...
"kerdeznem, hogy miert kell kerulni az ovodai foglalkozasokat? Mindegyiket? Mondokazast, eneklest is? Felso csoportban is vagy csak kicsiben?"
Egyetlen kivétel van, mégpedig a nagytestnevelés, de azt meg csak azért muszáj foglalkozás keretében megtartani, mert teremfüggő, felszerelésfüggő, ergo azt nem a szokásos csoportszobában lehet hatékonyan kivitelezni. És heti egy, esetleg kettő alkalommal ajánlott, nem többször, amennyiben értelmesen van szervezve az óvodai élet, beleértve a legfontosabb kisgyermeki tevékenységet: a spontán szabad játékot!
Az 5-6 éveseknek SEM ajánlom a merev foglalkozásszervezést. A kellően kompetens, hozzáértő óvodapedagógus kellően rugalmas, és az egykori, szocializmusra jellemző mereven szabályozott foglalkozás"mániát" mellőzi az attitűdjéből.
Felvetetted a mondókázást, éneklést. Ezeket, valamint a többi elemi tevékenységet, melyek szintén alapvetőek kisgyermekkorban -a mozgás jelentősége, beleértve annak IQ, és EQ transzferhatását is, valamint a gyermekdalok érzelemfejlesztő és értelemfejlesztő hatását is, stb-, a jó pedagógus mind-mind SPONTÁN úsztatja bele a hétköznapi csoporttevékenységbe, jelentős teret adva a kisgyermekek spontán önkifejeződésének!
Nem pedig merev, iskolás, oktatós, foglalkozásszerű módon!
A különfoglalkozások végképp ártanak, ritka kivétellel. Kivételt csak az képez, melyek amúgy is az óvodai nevelés részét képezik, bár azokkal meg az a helyzet, hogy pont elegendő azokból úgy és annyit, amennyire a "normál" óvodai nevelésben szerep jut ezekre.
Ezen felül a kisgyermeknek inkább A SZÜLŐJÉRE van elsősorban szüksége, és a vele való spontán játékra!!
Nem különfoglalkozásokra!
És mint említettem, a "normál" óvodai életben SINCS szükség merev foglalkozás keretrendszerre, sőt, többet árt az olyan szervezés, mint használ!
!
Javaslom végiggondolni a sok évtizedes kutatást maga mögött tudó, méltán elismert dr. Vekerdy Tamás gyermekpszichológus kutatási eredményeit, aki a gyakorlatban is igen tapasztalat személy.
Többek között általa vált nemzetközileg méltán elismertté a magyar óvodapedagógia, és lett a mai magyar óvodák többsége az ő szellemében haladó, gyermekközpontú (NEM pedig liberális).
Dr. Vekerdy Tamás felhívja a figyelmet a korai fejlesztés elkerülésére, amennyiben NEM indokolt, valamint a foglalkozások, direkt fejlesztések káros mivoltára, 7 éves kor alatt.
A kisgyermekek alapvetően és elsősorban látens, rejtett, ösztönös módon tanulnak! A tanulások egyik fő formája meg egyébként az utánzás, SPONTÁN módon.
NEM direkt tanítás hatására fejlődik, tanul a 7 év alatti gyermek!
NEM játékos tanítással és NEM tanulós játékkal!
NEM iskolás módon tanulnak, fejlődnek a 7 év alattiak!
"Díjai:
Kiváló Munkáért díj (1985)
Oktatásügy kiváló dolgozója (1987)
Nemzetközi Lego-díj (1993)
Kiss Árpád-díj (1996)
Budapestért-díj (2000)
Pro Scholis Urbis díj (2006)
Hazám-díj (2014)"
Íme, tessék tájékozódni sok rétűen, nem csak hazug pénzhajhászoknak hinni, hanem dr Vekerdy Tamás kutatásain is elgondolkozni; 50 perces előadásból az első 10 perc; youtube-on ott a folytatása is, 10 perces részletekben feltöltve:
5/1 Óvodaérettségtől az iskolaérettségig - Vekerdy Tamás előadása:
És még valami, az iménti soraimból kiemelek egy fél mondatot:
"amennyiben értelmesen van szervezve az óvodai élet, beleértve a legfontosabb kisgyermeki tevékenységet: a spontán szabad játékot!"
Nos, nem pusztán az magyar óvodák többségének nevelési attitűdjére hivatkozhatok, tehát nem pusztán dr Vekerdy Tamás több évtizedes kutatási eredményeire, hanem már a régi rendszerben is felismert alapvető felismerésre, mely természetesen továbbra is szerepel az ONAP-ban is mint alapismeret, mely felhívja a kisgyermekek alaptevékenységére a figyelmet, idézem most az ONAP-ot, mely egy aránylag minimális vázlat, hiszen Magyaro-on számos óvodai program létezik, több száz, de mindegyike köteles figyelembe venni az ONAP alapismereteit és követelményeit mint vázlatot:
(Országos Óvodai Nevelési AlapProgram)
"V. (5.) AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
Játék
1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és
LEGFEJELSZTŐBB
tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad-képzettársításokat követő
SZABAD
játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon,
HOSSZANTARTÓAN
és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie.
A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé."
Koszonom a kimerito valaszt!
Kislanyomat szeptemberben kezdte az ovodat, beiratattam az emlitett eneklos-mondokazos kulonorara ami ovoda utan fel 4-tol 4-ig tartott, hozzateszem nem en akartam, az apukaja eroskodott.
Ket alkalommal volt, levon, hogy rajta kivul csak nagycsoportosok
voltak, nem erezte jol magat es azt vettem eszre, hogy nagyon el is faradt utana, nem valo még neki, jol dontottem, hogy mar nem jar.
Szívesen a részletes válaszaimat. ;) És örülök, hogy odafigyelsz kislányod jelzéseire. Túlnyomórészt megterhelő még 6 éveseknek is a különóra, nemhogy 3 évesnek...
Tehát a szabad játék, és anyukája, apukája közelsége az elsődleges egy kisgyermek számára, ezt tartsátok szem előtt, kérlek titeket, kedves szülők! :-)
A különfoglalkozások ellenében még annyit szólnék, hogy minden esetben káros, még az -úgymond- csodagyerek esetén is. Pl ha egy 3-4 éves gyermek érdeklődik a betűk, számok írása iránt, persze meg lehet neki mutatni, amikor kérdez, de erőteljesen ellenzem azt, amikor "ráállnak" bárminemű fejlesztésére a 7 év alatti csodagyermeknek...
Ellenben kb 7 éves kortól APRÁNKÉNT lehet csippenteni a szabad idejéból, főleg 10 éves kortól a csodagyereknek.
De NEM annak előtte! És akkor a többségről nem is szólva, akikre meg végképp
nem szabad plusz nyomást gyakorolni.
Dr Vekerdy Tamás pszichológus előadását is melegen ajánlom, amit linkeltem. :) Legalább az első három darabját, ami csupán 3-szor tíz perc. De amúgy Kb 45 perc összességében az előadás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!