Milyen lesz egy másfél évessel és egy újszülöttel a napjaink? Mikre kell odafigyeljek?
De édes!:)Sokszor kiváncsi lennék mit gondolhatnak a kis fejükbe!
Mindenképp szívesen elolvasnám a későbbiekben is a tapasztalataidat!:)
Nálunk nincs egy év a két fiam között. Most hogy már mindkettő ovis, úgy gondolom túléltük. Egy ismerősöm ajánlotta, hogy írjunk fel mindent egy emlékfüzetbe, mert úgy rohannak az események nem is fogunk emlékezni erre a szép időszakra. Így történt, a fotok segitenek. Rohanás, hiszti, problémamegoldás, etetés, altatás...stb.
Nem könnyű, bár nálatok a nagy fél évvel idősebb, mint nálunk volt ez sokat jelent (már tud önállóan járni, esetleg enni...:-)
Figyelembe kell venni, hogy minden gyerek más és más, mi kifogtunk két örökmozgó, csibész fiút - valakinek csendes, sarokbanülő, autózó-babázó gyerekei vannak.
A tesóvárást én úgy oldottam meg, hogy volt egy újszülött méretű babája, amit tesóimitációként kapott és amikor már összeszereltük a tesó ágyát együtt fektettük bele a babát aludni, eljátszottuk a szopizást vele - megbeszélni nem lehetett egy évessel, de az illusztráció sokat segített.
A nehézség ebben az időszakban a közeli dackorszak (hiszti, harapás, földreterülés, játékok dobálása...), mindkét gyerek máskor alszik, sétálás-evés logisztikája.
Mi magunknak ebben az időszakban rendeltük az ebédet, elég volt a piciknek csinálni. A háztartás? probáltam csinálni, de sokat adtam le a rendszeretetemből, a legfontosabb szükséges dolgokra is nehezen futotta az időmből. Egyre fáradtabb voltam mivel az éjszakák borzalmasak voltak. Nem volt alvásidő, amikor gyorsan csinálhattam volna valamit, mert mindig fenn volt valamelyik gyerkőc. Nagyon ritkán segitettek a nagymamák be, amikor rájöttem hogy a rokonlátogatások abból állnak, hogy mindezek mellett még vendégül is látok 4-5 embert, beszüntettük a látogatásokat. Mi vendégségbe elmentünk,de stresszes volt, mert a nagyra minden pillanatban oda kellett figyelni mit-hogyan tör össze, mire mászik fel.
No, most már van két egészséges, édes, élettel teli fiúnk akikkel sokkal könnyebb és sok-sok örömet hoznak az életünkbe.
Ajánlom még, hogy tanulj meg sok dalt, mert az éneklés sokszor jobban eltereli a figyelmüket mint bármilyen játék. Duplakocsit használtam sétához. Bár nem vagyok híve, egyre több bébiételt vásároltam. Nem értek egyet az együttalvással kapcsolatban, de a nagy még mindig nálam alszik - legalább apát hagyjuk aludni, ő reggel dolgozni indul. Tanuld meg 5-8 perc alatt kipihenni magad!
Engem mindenki ijesztgetett h jaj de nehéz lesz,de nekem nem volt vészes. 16 hónap van köztük. Mindenben a kicsi igazodott a nagyobbal kialakított napirendunkhoz. Delelotti alvas babakocsiban az udvaron,amig a naggyal kint jatszottam. délután egyszerre aludtak. Ha kellett,fel is ebresztettem a kicsit delelott h du pont álmos legyen mire a nagyot is fektetem.
Szoptatás alatt becsuktam magunkat a szobába h a nagy ne kodorogjon el :). Nagy etetése:,akkor egyik kezembe a kicsit szoptattam,mig másik kezemmel a nagyot etettem. Ugyanígy lehet szoptatni és kirakozni/varat építeni/babazni egyszerre :)
Es h éjszaka mindenki nyugton aludjon,a kicsivel együtt aludtam. Ami számomra életmentő volt,az a testvér kocsi.
Kitartas! Nem lesz olyan vészes!!!
7,5; 6 és 2,5 éves gyerekek anyukaja
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!